Tanger
| Tanger | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Marokkó | ||
| Alapítás éve | i. e. 5. század | ||
| Irányítószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 947 952 fő (2014)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 199,5 km² | ||
| Időzóna | UTC±00:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 46′ 36″, ny. h. 5° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 35° 46′ 36″, ny. h. 5° 48′ 14″ | |||
| Tanger weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tanger témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tanger (ejtsd Tanzsé, arabul طنجة, tudományos átiratban Ṭanǧa, angol: Tangier) jelentős kikötőváros Marokkóban a Gibraltári-szoros nyugati végénél. Lakossága elővárosokkal 974 000 fő volt 2014-ben.
Nagy forgalmú kereskedelmi központ és iparváros. Számos bankja, híres kaszinója és mozgalmas éjszakai élete markáns nemzetközi légkört kölcsönöz neki.
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,2 | 16,8 | 18,0 | 19,2 | 22,0 | 25,0 | 28,3 | 28,6 | 27,3 | 23,7 | 19,6 | 17,0 | 21,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,8 | 9,4 | 10,0 | 11,2 | 13,4 | 16,2 | 18,7 | 19,0 | 18,3 | 15,6 | 12,2 | 9,7 | 13,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 103 | 99 | 72 | 62 | 37 | 14 | 2 | 2 | 15 | 65 | 135 | 129 | 735 |
| Forrás: Deutscher Wetterdienst, NOAA | |||||||||||||
Történelem
Évszázadokon át a két földrész kapuja volt. Az i. e. 5. században alapították a karthágóiak. A főníciaiak, a görögök, majd rómaiak, mind alapítottak itt várost. A rómaiak alapította Tingist a vandálok foglalták el (5. század), majd a bizánciak szállták meg (6. század), végül pedig az arabok vették be (8. század). Ez utóbbiak 711-ben innen indultak el Spanyolország meghódítására. A későbbi évszázadokban Tanger megszállói között találjuk a portugálokat (1471-1580 és 1656-1662), a spanyolokat (1580-1656) és az angolokat (1661-1684). Majd Tanger az arab Marokkó része lett. Aranykorát 1912 és 1956 között élte, amikor nemzetközi közigazgatás alatt állt és virágzó kereskedelmi központ volt.
Turizmus
Központja a forgalmas Grand Socco piac, ahol éjjel-nappal folyik az élet. Hivatalos neve a térképen Place du 9 Avril 1947. A Grand Socco ellentétes oldalán áll a Sidi Bou Abid-mecset. Minaretje fajanszdíszítésű. A Grand Socco mellett kezdődik az óváros (medina), amelyet a kasbah (fellegvár) ural - ez magában foglalja a Dár-el-Makhzen-t (szultáni palota), melynek lakosztályaiból marokkói művészeti múzeumot hoztak létre, benne az ország különböző tájainak művészeti tárgyaival.
A Marokkói Ókortörténeti Múzeumnak a Dár Sorfa-palota ad otthont.
Ugyancsak az óvárosban van a 17. századi Nagymecset.
A tengerparthoz közeli Avenue d'Espagne pálmafasoros sétányán járva, éttermei, szállodai kávézói, nemzetközi élete, Nizza hangulatát idézi fel.
A város környéke fürdő- és üdülőhelyek sokaságából áll.
Tangertől keletre és nyugatra fekszik a Malabata-fok és a Spartel-fok, mindkettőn van világítótorony. A kettő között mintegy 22 km-nyi, sziklás kis öblökkel tarkított szép tengerpart húzódik, ahonnan kilátás nyílik a szoroson át Spanyolország földjére.
Közlekedés
2015-től a várost nagysebességű vasútvonal köti össze Kenitrával.
Légikikötője a Tanger Ibn Battúta nemzetközi repülőtér, aminek 2017-ben egymilliós utasforgalma volt.
Érdekesség
Itt él Bánffy Katalin, aki nagy gonddal és hozzáértéssel gondozza apja, Bánffy Miklós írói hagyatékát.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tangier című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998
