Ugrás a tartalomhoz

Sárgacsőrű kenderike

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Attis (vitalap | szerkesztései) 2020. október 25., 15:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források)
Sárgacsőrű kenderike
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Linaria
Faj: L. flavirostris
Tudományos név
Linaria flavirostris
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Téli kenderike

Elterjedés
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú médiaállományokat és Sárgacsőrű kenderike témájú kategóriát.

A sárgacsőrű kenderike más néven téli kenderike (Linaria flavirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európában Skandináviában, Írországban és Skóciában él. Ázsia nagy részén is előfordul. Száraz, nyílt füves területeken, törpenyíresekben, alpin réteken, ritkán tundrákon is előfordul.

Megjelenése

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter, testtömege 13-18 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely sárga színű.

Életmódja

Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, fészkelés idején a fiókáit rovarokkal és pókokkal eteti.

Szaporodása

Carduelis flavirostris

Többnyire talajon, vagy bokrok közé a tojó építi a fészket. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen a tojó költ 12-13 napig, a fiókák még két hétig fészeklakók.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres vendég, október és március között. A Duna mentén és a Tiszántúlon fordul elő gyakrabban.

Védettség

A széles körben elterjedt faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források

További információk