Sárgacsőrű kenderike
| Sárgacsőrű kenderike | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Linaria flavirostris (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Téli kenderike | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe
nyári költőhely
egész éves
téli
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú médiaállományokat és Sárgacsőrű kenderike témájú kategóriát.
|
A sárgacsőrű kenderike régiesen téli kenderike (Linaria flavirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla flavirostris néven. Sorolták a Carduelis nembe Carduelis flavirostris néven is.[3]
Alfaja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Linaria flavirostris altaica (Sushkin, 1925)
- Linaria flavirostris bensonorum (R. Meinertzhagen, 1934)
- Linaria flavirostris brevirostris (Bonaparte, 1855)
- Linaria flavirostris flavirostris (Linnaeus, 1758)
- Linaria flavirostris kirghizorum (Sushkin, 1925)
- Linaria flavirostris korejevi (Zarudny & Harms, 1914)
- Linaria flavirostris miniakensis (A. Jacobi, 1923)
- Linaria flavirostris montanella (Hume, 1873)
- Linaria flavirostris pamirensis (Zarudny & Harms, 1914)
- Linaria flavirostris pipilans (Latham, 1787)
- Linaria flavirostris rufostrigata (Walton, 1905)[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európában Skandináviában, Írországban és Skóciában él. Ázsia nagy részén is előfordul. Természetes élőhelyei a száraz, nyílt füves területek, törpenyíresek, alpin rétek, ritkán tundrákon is előfordul. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres vendég, október és március között. A Duna mentén és a Tiszántúlon fordul elő gyakrabban.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter, testtömege 13-18 gramm.[5] A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely sárga színű.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, fészkelés idején a fiókáit rovarokkal és pókokkal eteti.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Többnyire talajon, vagy bokrok közé a tojó építi a fészket. Fészekalja 4-7 tojásból áll,[5] melyen a tojó költ 12-13 napig, a fiókák még két hétig fészeklakók.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20220120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20220120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20220120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20200120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 4 5 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20200119.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20220120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Linaria
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Ausztria madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Belgium madarai
- Bulgária madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Feröer madarai
- Finnország madarai
- Franciaország madarai
- Hollandia madarai
- Írország madarai
- Lengyelország madarai
- Litvánia madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Németország madarai
- Norvégia madarai
- Örményország madarai
- Románia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Szlovákia madarai
- Törökország madarai
- Ukrajna madarai
- Afganisztán madarai
- Kína madarai
- Grúzia madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Kazahsztán madarai
- Kirgizisztán madarai
- Mongólia madarai
- Nepál madarai
- Tádzsikisztán madarai
- Üzbegisztán madarai

