Sárgacsőrű kenderike

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sárgacsőrű kenderike
Carduelis flavirostris.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Nem: Carduelis
Faj: C. flavirostris
Tudományos név
Carduelis flavirostris
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Téli kenderike

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú médiaállományokat és Sárgacsőrű kenderike témájú kategóriát.

Carduelis flavirostris 2.jpg

A sárgacsőrű kenderike más néven téli kenderike (Carduelis flavirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában Skandináviában, Írországban és Skóciában él. Ázsia nagy részén is előfordul. Száraz, nyílt füves területeken, törpenyíresekben, alpin réteken, ritkán tundrákon is előfordul.

Megjelenése[szerkesztés]

Testossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter, testtömege 13-18 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely sárga színű.

Életmódja[szerkesztés]

Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, fészkelés idején a fiókáit rovarokkal és pókokkal eteti.

Szaporodása[szerkesztés]

Carduelis flavirostris

Többnyire talajon, vagy bokrok közé a tojó építi a fészket. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen a tojó költ 12-13 napig, a fiókák még két hétig fészeklakók.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, október és március között. A Duna mentén és a Tiszántúlon fordul elő gyakrabban.

Védettség[szerkesztés]

A széles körben elterjedt faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]