Pintyfélék

Pintyfélék
	Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Passerida;
Öregcsalád:	Passeroidea;
Család:	Fringillidae; (Leach, 1820)
Alcsaládok és Nemek
	Fringillinae Fringilla; ; Carduelinae Mycerobas; Hesperiphona; Coccothraustes; Eophona; Pinicola; Pyrrhula; Rhodopechys; Bucanetes; Agraphospiza; Callacanthis; Pyrrhoplectes; Procarduelis; Leucosticte; Carpodacus; Chaunoproctus; Haematospiza; Uragus; Haemorhous; Chloris; Rhodospiza; Rhynchostruthus; Linurgus; Crithagra; Neospiza; Linaria; Acanthis; Loxia; Chrysocorythus; Carduelis; Serinus; Spinus; ; Euphoniinae Euphonia; Chlorophonia; ; Drepanidinae;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pintyfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú médiaállományokat és Pintyfélék témájú kategóriát.

skarlátgyapjasmadár (Vestiaria coccinea)

Pirosnyakú gyapjasmadár (Palmeria dolei)

A pintyfélék (Fringillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. 3 alcsalád, 22 nem és 174 faj tartozik a családba.

Megjelenésük[szerkesztés]

Csőrük rövid, többnyire kúpos, de félgömb alakú is lehet. Egyik-másik faj (meggyvágó) csőre rendkívül erős; a madár egészen kemény magvakat is fel tud törni vele. Mivel magevők, nyelőcsövük beggyé tágult. Csüdjük csak elöl pikkelyes, az ujjakkal együtt középhosszú, meglehetősen erős. A csüd két oldalát összefüggő szarulemezek borítják, amelyek hátul éles gerincben kapcsolódnak össze. Legtöbbjük 8–23 cm-es. A földön ugrálva haladnak, csak néhány fut. Az alakjuk rendkívül jellegzetes, valamennyi fajé hasonló. Általában színesek. Némelyik faj, mint például a pápapinty a legszebb díszpintyekkel is felveszi a versenyt. Többségükre jellemző az ivari kétalakúság, de például a szürke csicsörkére nem. A hímek általában jó énekesek, és egyes fajok tojóinak hangja is dallamgazdag. Kilenc elsőrendű evező- és tizenkét kormánytolluk van. Ősszel teljes tollazatukat levedlik.

Elterjedés[szerkesztés]

A legkevesebb pintyfaj az Óvilág trópusain él. Az alakgazdagság Amerikában a legnagyobb. Az északi fajok általában vonulók. Nálunk tizenegy faj költ rendszeresen, hat téli vendégünk vagy átvonuló. Néhány további csak elvétve tűnik fel.

Fiókák[szerkesztés]

A pintyfélék többnyire nyitott fészket építenek, a legkülönbözőbb magasságokban. A hím esetenként segít a tojónak fészket építeni. Legtöbbjük 3–5 zöldeskék, barnával spriccelt tojást rak, és ezeket a tojó költi ki – eközben a hím eteti őt. A tojások a 12–14. napon kelnek ki. A kicsik kezdetben vakok, és legfeljebb néhány pihéjük van, de gyorsan fejlődnek: 11–17 napos korukban repülnek ki. A pintyfélék fiókáikat elsősorban – néhány faj kizárólag – állati eredetű táplálékon nevelik fel.