Pintyfélék
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Alcsaládok és Nemek | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pintyfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú médiaállományokat és Pintyfélék témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||
A pintyfélék (Fringillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. 3 alcsalád, 22 nem és 174 faj tartozik a családba.
Tartalomjegyzék
Megjelenésük[szerkesztés]
Csőrük rövid, többnyire kúpos, de félgömb alakú is lehet. Egyik-másik faj (meggyvágó) csőre rendkívül erős; a madár egészen kemény magvakat is fel tud törni vele. Mivel magevők, nyelőcsövük beggyé tágult. Csüdjük csak elöl pikkelyes, az ujjakkal együtt középhosszú, meglehetősen erős. A csüd két oldalát összefüggő szarulemezek borítják, amelyek hátul éles gerincben kapcsolódnak össze. Legtöbbjük 8–23 cm-es. A földön ugrálva haladnak, csak néhány fut. Az alakjuk rendkívül jellegzetes, valamennyi fajé hasonló. Általában színesek. Némelyik faj, mint például a pápapinty a legszebb díszpintyekkel is felveszi a versenyt. Többségükre jellemző az ivari kétalakúság, de például a szürke csicsörkére nem. A hímek általában jó énekesek, és egyes fajok tojóinak hangja is dallamgazdag. Kilenc elsőrendű evező- és tizenkét kormánytolluk van. Ősszel teljes tollazatukat levedlik.
Elterjedés[szerkesztés]
A legkevesebb pintyfaj az Óvilág trópusain él. Az alakgazdagság Amerikában a legnagyobb. Az északi fajok általában vonulók. Nálunk tizenegy faj költ rendszeresen, hat téli vendégünk vagy átvonuló. Néhány további csak elvétve tűnik fel.
Fiókák[szerkesztés]
A pintyfélék többnyire nyitott fészket építenek, a legkülönbözőbb magasságokban. A hím esetenként segít a tojónak fészket építeni. Legtöbbjük 3–5 zöldeskék, barnával spriccelt tojást rak, és ezeket a tojó költi ki – eközben a hím eteti őt. A tojások a 12–14. napon kelnek ki. A kicsik kezdetben vakok, és legfeljebb néhány pihéjük van, de gyorsan fejlődnek: 11–17 napos korukban repülnek ki. A pintyfélék fiókáikat elsősorban – néhány faj kizárólag – állati eredetű táplálékon nevelik fel.
Rendszerezés[szerkesztés]
A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:
Pintyformák[szerkesztés]
A pintyformák (Fringillinae) alcsaládjába 1 nem tartozik:
- Fringilla – 3 faj
Kúpcsőrűek[szerkesztés]
A kúpcsőrűek (Carduelinae) alcsaládjába 19 nem tartozik:
- Eophona – 2 faj
- Mycerobas – 4 faj
- Pinicola – 1 faj
- Pyrrhula – 9 faj
- Leucosticte – 7 faj
- Carpodacus – 22 faj
- Haematospiza – 1 faj
- Uragus – 1 faj
- Serinus – 45 faj
- Carduelis – 33 faj
- Loxia – 5 faj
- Bucanetes – 2 faj
- Rhodopechys – 2 faj
- Rhodospiza
- Coccothraustes – 2 faj
- Pyrrhoplectes – 1 faj
- Chaunoproctus – 1 faj
- Callacanthis – 1 faj
- Neospiza – 1 faj
- Linurgus – 1 faj
- Rhynchostruthus – 1 faj
Euphoniinae[szerkesztés]
Az Euphoniinae alcsaládba 2 nem tartozik:
- Euphonia (Desmarest, 1806) – 27 faj
- Euphonia jamaica
- Euphonia plumbea
- Euphonia affinis
- Euphonia luteicapilla
- sárgahasú kántokmadár (Euphonia chlorotica)
- Euphonia trinitatis
- Euphonia concinna
- Euphonia saturata
- Euphonia finschi
- kántokmadár (Euphonia violacea)
- Euphonia laniirostris
- Euphonia hirundinacea
- Euphonia chalybea
- Euphonia elegantissima
- kékfejű kántokmadár (Euphonia musica)
- aranyhátú eufónia (Euphonia cyanocephala)
- Euphonia imitans
- Euphonia fulvicrissa
- Euphonia gouldi
- Euphonia chrysopasta
- Euphonia mesochrysa
- Euphonia minuta
- Euphonia anneae
- Euphonia xanthogaster
- Euphonia rufiventris
- Euphonia cayennensis
- Euphonia pectoralis
- Chlorophonia (Bonaparte, 1851) – 5 faj
- Chlorophonia flavirostris
- Chlorophonia cyanea
- Chlorophonia pyrrhophrys
- kékkoronás kántokmadár (Chlorophonia occipitalis)
- Chlorophonia callophrys
Hawaii gyapjasmadarak[szerkesztés]
A hawaii gyapjasmadarak alcsaládjába 17 nem tartozik.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
