Székyné Fux Vilma

Székyné Fux Vilma
Született	1916. május 20. Debrecen
Elhunyt	2006. március 24. (89 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	geológus, egyetemi tanár
Kitüntetései	Széchenyi-díj (1993)
Sablon • Wikidata • Segítség

Székyné Fux Vilma (Debrecen, 1916. május 20. – Budapest, 2006. március 24.) geológus, petrográfus, egyetemi tanár.

Élete

Családja Szepes vármegyéből, Gölnicbányáról származik. Apja Fux (Fuchs) Antal felsőkereskedelmi iskolai tanár, édesanyja Eibl Anna, húga Fux Irén, 1936-os olimpikon volt.

Középiskolai tanulmányait a debreceni református Dóczy Leánygimnáziumban végezte, 1934-től a Tisza István Tudományegyetem hallgatója lett, 1939-ben itt szerzett kémia–természetrajz szakos tanári oklevelet, majd 1940-ben doktorált ásvány- és kőzettanból.

1938 szeptemberétől az Ásvány-földtani Intézet gyakornoka, 1939 szeptemberétől tanársegéde, 1940 szeptemberétől pedig gyakornok – fizetéstelen tanársegéd, 1942 októberétől 1943 szeptember végéig fizetéses tanársegéd a Ferenczi István professzor, majd Hoffer András szakelőadó vezette tanszéken.

1943 szeptemberétől a budapesti tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetében Mauritz Béla professzor mellett volt tanársegéd, majd 1946 novemberétől adjunktus.

1943-ban ment férjhez Széky Ferenc jogászhoz, két gyermekük született: Péter (1945), Annamária (1953).

1951 januárjától docens Szádeczky-Kardoss Elemér professzor mellett, 1971 júliusától egyetemi tanár. 1974-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének élére nevezték ki, ahol tanszékvezető volt 1981-ig. 1986-ban vonult nyugalomba.

1994-től professor emeritus. 1972-től 1984-ig a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, 1952-ben a földtudományok kandidátusa, 1970-ben doktora lett.

1975-ben Szabó József emlékéremmel, 1993-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Munkássága

Fő kutatási területe a vulkanikus kőzetek beható, geokémiai, ásványtani és kőzettani vizsgálata volt, tanulmányozta a magmás kőzetek genezisét, valamint a metaszomatózis és a nemesfém-ércesedés összefüggéseit. Munkássága a Kárpát-medence fedett neogén vulkánossága terén kiemelkedő volt.

Források

• Ki Kicsoda (2004)
• Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Ásvány-földtani Intézetének története 1929–1949 között.[1]