Sztankován
| Sztankován (Stankovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1425 |
| Polgármester | Rudolf Baleja |
| Irányítószám | 034 92 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1149 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 438 m |
| Terület | 18,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″ | |
| Sztankován weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankován témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sztankován (szlovákul Stankovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. 2011-ben 1212 lakosából 1179 szlovák volt.
Fekvése
Rózsahegytől 15 km-re északnyugatra a Vág jobb partján 438 m magasan fekszik.
Története
A település a 14. század végén, a 15. század elején keletkezett. 1425-ben "Stankovan" alakban említik először. Nevét Sztanka nevű első bírájáról kapta. 1899-ben nevét "Sztankófalvára" magyarosították. 1425-ben Sztanka fia Péter volt a falu bírája. A likavai váruradalomhoz tartozott. 1625-ben a bíró két házzal rendelkezett a faluban, azen kívül 5 jobbágy és 7 zsellérhát állt még itt, melyekben 14, illetve 9 család élt. 1715-ben malma és 31 adózója volt. 1784-ben 71 házában 730 lakos élt. 1828-ban már 138 háza volt 756 lakossal. Lakói főként juhtenyésztéssel, favágással, később mezőgazdasággal, kosárfonással, vászonszövéssel, tutajozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZTANKOVÁN. Tót falu Liptó Várm. egy részét Rojko pod Sipomnak nevezik; földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik 441Rozenbergához 1 1/4 mértföldnyire; savanyú vize is van, határja néhol hegyes, legelője elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Sztankován, tót falu, Liptó vmegyében, 765 kath. lak., és egy kath. paroch. templom. Erdeje derék. Vizi malmok. – Egy felemelkedett helyen a Vághon felül van savanyu viz forrása, melly 30 öl kiterjedésü. Hazsnáltatik rühben, bőrviszketésekben, kelésekben, tagok szakgatásában. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg."[3]
1910-ben 1225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott. 1950-ben 50 ház és gazdasági épület égett le a településen.
2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.
Nevezetességei
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
