Szerkesztő:Matheus2055/próbalap
| Hölgykő | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Városlőd |
| Tszf. magasság | 373 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 13. század (lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Építőanyaga | kő |
| Látogatható | igen |
| Elhelyezkedése | |
 Hölgykő
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 08′ 41″, k. h. 17° 38′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 41″, k. h. 17° 38′ 58″ | |
Hölgykő vára vagy "Herend vára" a mai Csehbánya és Városlőd között található, a Csigahegynek(más néven Schlossberg) nevezett észak-déli irányú hegyvonulat északi meredek nyúlványán,a Torna-patak keleti ága által északról fél körívben közrefogva.
Fekvése és állapota[szerkesztés]
Maga a vár romjai egy 30x30-as alapterületű dombtetőn foglal helyet, melyet egykoron a hegygerinc felől lehetett megközelíteni. Egykori bejárata még kivehető, ám néhány fal és sánc maradványon és az 5 m mély ciszternán kívül szinte semmi sem maradt.
Név eredete[szerkesztés]
Hölgykő neve a magyar "hölgy" (jelentése "hermelin") és a hegyi váraknál szokásos kő szó összetételéből származik.
Története[szerkesztés]
Maga a település első említése 1240-ben történik "villa Luedl" néven, amikor is Erzsébet királyné kötelezi a községet a veszprémi Szent Katalin apácakolostor fenntartásához hozzájárulni évi 400 kévényi gabonával.Következő említése 1270-ből való, melyből tudjuk hogy, V. István király Luka fia I.Demeter fiának, I.Csák bánnak (Csák Péter bán) adományozta a birtokot. Az erősség építtetője valószínűsíthetően Csák Péter bán vagy annak unokaöccse Ugod fia II. Demeter bán lehetett a 13. század második felében. 1310-ben szerepel oklevélben maga a vár először, amikor is várnagya Laki János fia, Hektor. 1321-ben szintén említésre kerül, várnagya Zuszkur mester révén(ekkor Heugku néven szerpel már a vár) , aki mint királyi megbízott a várat és uradalmát beiktatja a veszprémi káptalan tulajdonába. 1325-ben László mestert mint hölgykői és cseszneki várnagyot nevezik meg,aki e tisztséget még 1332-ben is betölti. 1325 és 1337 között Miklós fia Fónyi Balázs egyszerre viselte a cseszneki és hölgykői várnagyi, valamint győri és bakonyi ispáni címet.Az erősség ekkor lett az erdőispánsági rendszer székhelye Csesznekkel együtt. I. Lajos király idején (ekkor már Leweld falu néven) a település és környéke ismét királyi tulajdonban van. 1357-ben még említik várnagyát. 1364-ben Nagy Lajos király Szent Mihály arkangyal tiszteletére kolostort alapított a Torna-patak völgyében(Szent Mihály-völgy).Ekkor a települést és a hozzátartozó birtokokat a várral együtt a karthauzi szerzeteseknek adományozta.Ekkor a várat leromboltatta, hogy annak kőanyagáből épülhessen fel a kolostor.
Hivatkozások[szerkesztés]
- Csorba Csaba: Regényes váraink, Budapest: Magyar könyvklub, 2002
Külső források[szerkesztés]
http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/holgyko-vara--varoslod.html
http://www.varbarat.hu/varak/holgyko.html