Erzsébet (keresztnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Erzsébet szócikkből átirányítva)
Árpád-házi Szent Erzsébet (14. századi itáliai festmény)

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.[1]

Rokon nevek[szerkesztés]

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

Névnapok[szerkesztés]

november 19.[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[2]

Gyakorisága[szerkesztés]

Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.[1][3][4]

Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés]

Híres névviselők[szerkesztés]

„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Erzsébetek[szerkesztés]

Magyarok[szerkesztés]

Erzsébet magyar királyné
Liza Minnelli

Uralkodók és családtagjaik:


Egyéb Erzsébetek[szerkesztés]

Vezetéknévként[szerkesztés]

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[2]

Földrajzi névként[szerkesztés]

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

A művészetekben[szerkesztés]

A népnyelvben[szerkesztés]

  • Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád vármegyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[2]
  • kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[2]
  • boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[2]
  • büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[2]
  • erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[2]
  • bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[2]
  • kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[2]

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Ladó-Bíró, 170. old.
  2. a b c d e f g h i Fercsik-Raátz, 110. old.
  3. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  4. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk