Erzsébet (keresztnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Erzsébet szócikkből átirányítva)

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִי‏‏שֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִי‏‏שָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”.[1]

Képzett és rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Béta [2]: a név német és cseh megfelelőjének a rövidülése[3]
  • Betta [2]: a Babett, a Berta és az Erzsébet névnek több nyelvben is előforduló becenevéből önállósult.[3]
  • Betti [2]: az Erzsébet német és angol megfelelőjének a becenevéből önállósult[3]
  • Csöre [2]: magyar becenévből önállósult.[4]
  • Eliz [2]: az Erzsébet név francia alakjának, az Elisabeth névnek a rövidülése.[5]
  • Elizabet [2]: az eredeti héber Eliséba névnek a latin, holland, német, francia Elisabeth és angol Elizabeth változatából származik.[6]
  • Ilze [2]: az Elisabeth név német rövidülése.[7]
  • Liza [2]: az Erzsébet több nyelvben használatos beceneve.[8]
  • Lizavéta [2]: az Erzsébet orosz megfelelőjének, a Jelizavéta névnek a rövidülése.[9]
  • Lizett [2]: az Elisabeth francia eredetű beceneve.[9]
  • Lizetta [2]: a Lizett latinos továbbképzése.[9]
  • Örzse [2]: az Erzsébet magyar beceneve.[10]
  • Szavéta [2]: az Erzsébet román megfelelőjének a rövidülése.[11]
  • Véta [2]: a Szavéta név rövidülése.[12]
  • Zsóka [2]: az Erzsébet és a Zsófia beceneve.[13]

Rokon nevek: Babett, Bettina, Babetta, Eliza, Elza, Ella, Elza, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[14]

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.[1][15][16]

A Betti, Elizabet, Liza és a Zsóka az 1990-es években igen ritka név, az Elizabet 2003-2004-ben a 89-96. legnépszerűbb női név, azóta nincs az első százban, a Liza 2003 és 2007 kivételével a 65-99. leggyakoribb női név, a Betti és a Zsóka a 2000-es években nincs az első százban.[3][6][8][13][15][16]

A Béta, Betta, Csöre, Eliz, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Örzse, Szavéta és a Véta az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nincsenek az első százban.[3][4][5][9][11][12][15][16]

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres névviselők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Simor Erzsi színművész

Uralkodók és családtagjaik:

Betták, Bettik, Csörék és Örzsék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elizek, Elizabetek, Ilzék, Lizák, Lizavéták, Lizettek és Lizetták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szavéták, Véták, Zsókák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Erzsébetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[14]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

A művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népnyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád megyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[14]
  • kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[14]
  • boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[14]
  • büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[14]
  • erzsipaszuly, erzsibab, böskebab a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[14]
  • böske-korsó vagy csak böske a neve a széles szájú korsónak, vagy a falra akasztott bádogkorsónak[14]
  • böske volt a neve régen a kályhának Nagykanizsa környékén[14]
  • bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[14]
  • kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[14]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Ladó-Bíró, 170. old.
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  3. ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 151. old.
  4. ^ a b c Ladó-Bíró, 158. old.
  5. ^ a b c d Ladó-Bíró, 166. old.
  6. ^ a b c Ladó-Bíró, 167. old.
  7. Ladó-Bíró, 187. old.
  8. ^ a b c d Ladó-Bíró, 205. old.
  9. ^ a b c d e Ladó-Bíró, 206. old.
  10. Ladó-Bíró, 225. old.
  11. ^ a b c d Ladó-Bíró, 238. old.
  12. ^ a b c d Ladó-Bíró, 251. old.
  13. ^ a b c d Ladó-Bíró, 258. old.
  14. ^ a b c d e f g h i j k Fercsik-Raátz, 110. old.
  15. ^ a b c Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  16. ^ a b c Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)