Szerkesztő:M.e./Mór teknős
Mór teknős | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fiatal mór teknős
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Testudo graeca Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mór teknős témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mór teknős témájú médiaállományokat. |
A lap szerkesztés alatt áll. Kérlek, még ne szerkeszd egy darabig! This page is currently under construction, please do not edit it for a while. Diese Seite ist zur Zeit noch in Arbeit. Bitte bearbeite sie noch nicht. |
A mór teknős (Testudo graeca) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) családjába tartozó, közepes termetű, mediterrán és eurázsiai elterjedésű teknős faj.
Névadás[szerkesztés]
Tudomanyos elnevezese egyertelmuen gorogot jelent, ebbol kovetkezik a magayr elnevezes hibaja.
Elterjedése[szerkesztés]
Észak-Afrikát, Dél-Európát. Megtaláljuk õket az Ibéria- és Balkán félszigeten át Kis Ázsiáig, Észak-Iránig, s Dobrudzsában van az elõfordulásuk legészakibb határa.
Megjelenése[szerkesztés]
A mór teknõst erõteljes, hátrafelé enyhén kiszélesedõ, magasan ívelt csontpáncél védi, melyet kívülrõl szarulemezek borítanak. A páncél tulajdonképpen a hátgerinc, a medencecsontok, a bordák és a mellcsont összenövésébõl keletkezett. A teknõsök az egyetlen olyan állatcsoport, amelynek lapockái a mellkasban helyezkednek el. A szarulemezek barnás-feketés foltokkal tarkítottak, sárgás színûek. Veszély esetén az állat fejét és végtagjait behúzza páncélba, közben sziszegõ hangot hallat. Fejét puha szarupajzsok borítják. Állkapcsában nincsenek fogak. Végtagjai jellegzetes dongalábak, amelyeken nem találunk elkülönült ujjakat, csak kapaszkodásra, ásásra alkalmas karmokat. Farka viszonylag rövid s a fölötte levõ szegélylemez osztatlan. A combok külsõ felszíne és a farok között jellegzetes kúp alakú szarupikkelyek képzõdnek. A két nem között az a különbség, hogy a hím mellvértje homorú s a hátpáncél farok feletti lemeze erõsen lefele hajlik.
Alfajai[szerkesztés]
- T. graeca graeca - Észak-Afrika, Dél-Spanyolország, Szardínia • "Mór teknős"
- T. graeca ibera, Törökország, Görögország, Macedónia, Bulgária, Románia • "Eurázsiai teknős"
- T. graeca anamurensis, Törökország • "Anamur teknős"
- T. graeca terrestris - Dél-Izrael • "Levantinei teknős"
- T. graeca armenica - Örményország • "Örmény teknős"
- T. graeca nikolskii - Kaukázus • "Kaukázusi teknős"
- T. graeca buxtoni - Kaszpi-tenger • "Kaszpi teknős"
- T. graeca pallasi - Dagesztán • "Dagesztáni teknős"
- T. graeca marokkensis - Marokkó
- T. graeca lamberti - Marokkó
- T. graeca soussensis - Marokkó
- T. graeca nabeulensis - Tunézia • "Tunéziai teknős"
- T. graeca floweri
- T. graeca antakyensis
- T. graeca flavominimaralis - Líbia • "Líbiai teknős"
Színvaltozatai[szerkesztés]
Élőhelye[szerkesztés]
Életmódja[szerkesztés]
Szaporodása[szerkesztés]
Hasonló fajok[szerkesztés]
Görög teknős (Testudo hermanni) és Szegélyes teknős (Testudo marginata)
Mór teknős | Görög teknős |
---|---|
nagy, szimmetrikus, intenzív minta a fejtetőn | csak halvány rajzolat |
erőteljes pikkelysor a mellső lábéleken | a láb többi pikkelyéhez hasonló, kicsivel nagyobbak |
osztatlan farokfelletti pajzs | majdnem mindig osztott |
szarukúpok hatsó combokon | nincsenek szarukúpok |
farok pikkelyben végződik | farok nagy, szarukaromban zárul |
foltok a gerinc- és oldalpajzsokon | elkülönülő foltok csak a gerint lemezen |
negyzet alakú folt a haspáncél közepén | két hosszanti sötét folt a haspáncél teljes felületén |
pancél nyutott | ovális |
szélesen feszülő gerinc lemezek | kisebb gerinc lemezek |
mozgatható, osztott haslemez | fix haslemez |
Védettsége[szerkesztés]
Szinonímák[szerkesztés]
- x
- y
- z
Források és jegyzetek[szerkesztés]
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- x
- z
- y
Hivatkozások[szerkesztés]
- z
- y
- v