Szentháromság tér
Szentháromság tér | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, I. kerület |
Városrész | Várnegyed |
Névadó | Szentháromság |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 02′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 02′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság tér témájú médiaállományokat. |
A Szentháromság tér Budapest egyik legrégebbi és legszebb tere. Az I. kerületben, a Várnegyedben található.
Története
A Mátyás-templom, avagy Nagyboldogasszony-templom körüli tér a várnegyed központját alkotja. A mai tágas tér helyén a középkorban még házcsoport állt, utcákkal és sikátorokkal átszőve. Az 1686. évi ostromban a téren lévő épületek nagy részét lerombolták és a romos házakat már nem építették újra. Így alakult ki a mai tér. A tér közepére a városi tanács egy Szentháromság-oszlopot állíttatott fel, hogy emlékeztesse és megvédje a lakosságot a pestisjárványtól. Később ennek helyére került a Szentháromság-szobor, ami 15 méter magas építmény, hatszögletű obeliszk mészkőből készült, valamint szobrokkal gazdagon díszített, melyek 1,8–2,8 méter magasságúak. A domborműveken három jelenet látható: Dávid király könyörgése a pestis megszüntetéséért, a pestisjárvány háttérben a budai várral és a Szentháromság-emlék építése Ungleich Fülöp és Hörger Antal alkotása. Végül néhány átmeneti elnevezés után a tér neve is Szentháromság tér lett.
Napjainkban
A tér a mai napig a Várnegyed szíve és központja. Itt található a régi budai városháza, az épület pincéjében a Magyar Borok Háza, valamint a Burg Hotel mellett a híres Alabárdos étterem, továbbá a már említett Mátyás-templom és a Halászbástya, melynek célja a Várnegyed lezárása és a Pestről látható panoráma díszítése.
Épületek
Szentháromság tér 6. – volt Pénzügyminisztérium
- Épült 1904-ben Fellner Sándor tervei alapján neogótikus stílusban
Az épület helyén a régi Pénzügyminisztériumnak nevezett épület állt.[1] Az új épület tervezésével 1899-ben bízták meg Fellner Sándort, aki monumentális neogótikus palotát tervezett. Az alapkőletétel 1902. április 15-én történt és 1904-ig tartott. Az épület főhomlokzata a második világháborúban súlyosan megsérült. A helyreállítási munkálatokat Kotsis Iván és Rados Jenő tervei alapján 1948-1962 között végezték. 1954-1981 között az épületben volt a műegyetem egyik kollégiuma.
A tér filmekben, irodalomban
- A tér felbukkan helyszínként Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Galéria
-
A hajdani Pénzügyminisztérium épülete
-
A Szentháromság-oszlop
-
A Mátyás-templom tornyából nézve
-
Őszi napfényben
Források
- Turjányi Papp Melinda: A budavári lakónegyed (Műszaki, 1988)