Szalangána
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aerodramus fuciphagus (Thunberg, 1812) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szalangána témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szalangána témájú médiaállományokat. |
A szalangána (Aerodramus fuciphagus) a madarak osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez, ezen belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Ez a kistestű madár, Délkelet-Ázsiában őshonos. Malajziától Kelet-Timorig előfordul.
Alfajai [szerkesztés]
A szalangána 6 alfaja a következő területeken találhatók meg:
- Aerodramus fuciphagus dammermani - Flores (csak egy példánya ismert)
- Aerodramus fuciphagus fuciphagus - Jáva, Bali, Kis-Szunda-szigetek nyugati része
- Aerodramus fuciphagus inexpectatus - Andamán- és Nikobár-szigetek, vándorként Mianmarban is
- Aerodramus fuciphagus micans - a Kis-Szunda-szigetek keleti része: Sumba, Savu és Timor
- Aerodramus fuciphagus perplexus - Borneótól keletre levő Derawan-szigetek
- Aerodramus fuciphagus vestitus - Szumátra és Borneó; egyesek önálló fajnak tekintik, Aerodramus vestitus (Lesson, 1843) név alatt
Az Oustalet-szalangána (Aerodramus germani) fajt, korábban a szalangána alfajának tekintették, de manapság önálló faj, két alfajjal: Aerodramus germani germani és Aerodramus germani amechanus. Ez a faj, a szalangána elterjedési területének az északi részén él, és attól is északabbra.
Megjelenése [szerkesztés]
A szalangána 11-12 centiméter hosszú és 15-18 gramm súlyú. A tollazata felül feketés barna, alul világosabb. A farok alatti része a legvilágosabb. Faroktolla kissé villás. Szárnyai hosszúak és keskenyek. Csőre és lábai feketék.
Az A. f. micans alfaj eléggé világos, míg az A. f. vestitus farok alatti része alig különbözik a többi tollazat színétől.
A madár, a barlangokban, echolokációra fejlesztett, erős hangokat ad ki.
Életmódja [szerkesztés]
Ez a madár sokféle élőhelyen képes megélni; a tengerpartoktól a 2800 méter magas hegyekig. Tápláléka, röptében elkapott rovarok. A legtöbbször csoportokban táplálkozik, sokszor egyéb sarlósfecskefélékkel és fecskefélékkel vadászik együtt.
Szaporodása [szerkesztés]
A szalangána kolóniákban fészkel, a legtöbbször barlangokban, de néha épületekben is. A kosár alakú fészek, áttetsző, és a madár nyálából készül. A fészek a barlang vagy épület falára van száradva. A fészek körülbelül 6 centiméter átmérőjű és 1,5 centiméter mély. Körülbelül 14 gramm súlyú. A szalangána 2, ovális, fénytelen, fehér tojást rak.
A szalangána és az ember [szerkesztés]
E madár fészkét, amely csak nyálból van, a madárfészek leves készítéséhez használják; a fészek a fő belevaló. Készítéskor a fészket beáztatják és forróvízben megfőzik. Egyesek szerint afrodiziákum és gyógyhatása hatása van. A fészeknek nagy ára van, és egyes kolóniákat ipari mértékben kihasználnak.
Egyes állományok fészkeit, mint amilyenek az Andamán- és Nikobár-szigetek levők, túlságosan is begyűjtötték; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség szerint az itteni állományok Súlyosan veszélyeztetettek.[1] A mesterséges madárházak használata, egyre elterjedtebb.[2] Manapság madárfészek farmok is léteznek Jordan (2004).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ R. Sankaran (2001) The status and conservation of the Edible-nest Swiftlet (Collocalia fuciphaga) in the Andaman and Nicobar Islands. Biological Conservation 97:283-294
- ↑ Boyle, Joe: Welcome to Indonesia's bird nest soup factory town. BBC, 2011. január 27
Források [szerkesztés]
- Chantler, Phil & Driessens, Gerald (2000) Swifts: A Guide to the Swifts and Treeswifts of the World, 2nd ed., Pica Press, East Sussex.
- Jordan, David, 2004,"Globalisation and Bird's Nest Soup" International Development Planning Review, Volume 26, Number 1, Liverpool Unviversity Press and http://www.jordanresearch.co.uk/pubs.html
- MacKinnon, John & Phillipps, Karen (1993) A Field Guide to the Birds of Borneo, Sumatra, Java and Bali, Oxford University Press, Oxford.
- Robson, Craig (2002) A Field Guide to the Birds of South-East Asia, New Holland Publishers (UK) Ltd., London.
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Edible-nest Swiftlet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
