Szakály Sándor
Szakály Sándor | |
2014-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1955. november 23. (68 éves) Törökkoppány |
Ismeretes mint |
|
Lakhely | Budapest |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | ELTE BTK |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Kutatási terület | XX. századi magyar hadtörténet |
Tudományos fokozat | Egy. dr. (1982) kandidátus (1990) MTA doktora (2006) |
Munkahelyek | |
KRE | egyetemi tanár |
NKE | egyetemi tanár |
VERITAS Történetkutató Intézet | főigazgató (2014) |
Jelentős munkái | A magyar katonai elit 1938–1945 A magyar katonai felső vezetés 1938–1945 |
Szakmai kitüntetések | |
Bezerédj-díj (1993) Zrínyi Miklós-díj (2001) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2016) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály Sándor témájú médiaállományokat. |
Szakály Sándor (Törökkoppány, 1955. november 23. –) Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA doktora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja.
Életpályája
Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulójaként 1974-ben érettségizett. 1980-ban történelem-könyvtár szakos bölcsészdiplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, közben Eötvös-kollégista volt. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott; itt kezdte tudományos munkásságát. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a jelzett időszak politika- és sporttörténete.
1982. január 16-án „summa cum laude” minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták; disszertációja címe: Magyar tábori csendőrség 1938–1944, majd 1990 óta a történelemtudomány kandidátusa; értekezésének címe: A magyar katonai elit 1938–1945. 2006 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora,[j 1] (értekezésének címe: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és Adattár), valamint a „történelemtudomány habilitált doktora” (ELTE).
1991. május 1-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Legújabb- és Jelenkortörténeti Osztály vezetője lett, 1992. augusztus 1-től 1997. július 31-ig az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezető-helyetteseként dolgozott. 1997 és 1999 között a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa, majd 2000. december 31-ig az intézmény főigazgatója volt. Ezután a Duna Televízió Rt. kulturális igazgatója, majd 2001-től alelnöke lett. 2004. augusztus 1-jétől az év végéig a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának tanácsadója, főlevéltárosi besorolásban. 2005. márciusa és 2006. márciusa között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott tudományos kutatóként. 2006. április 1-től a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének tudományos szaktanácsadója, 2007 szeptemberétől egyetemi tanára. 2009–2010-ben a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának professzora. 2011 és 2013 között a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és vezetője. 2013-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese és az NKE Rendészettudományi Karának egyetemi tanára egészen kormányzati kinevezéséig.
2014. január 2. óta a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója egyben a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára 2019-ig. 2019-től a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara egyetemi tanára 2020-ig, majd 2021-től kutató professzor..
Szakmai és tudományos megbízatásai
- MTA Történettudományi Bizottság tagja, 1997–2014, 2017–2021 (alelnöke, 2000–2003)
- Magyar Történelmi Társulat alelnöke, 2003–2007, 2011–2015
- Károli Gáspár Református Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottságának tagja, 2013–
- Eszterházy Károly Főiskola, Intézményi Doktori és Habilitációs Tanács tagja, 2010–
- Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományos Tanács elnöke, 1999–2007
- Magyar Országos Levéltár Tudományos Tanácsának tagja, 1997–2000
- Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke, 2011–
Közéleti megbízatásai
- Osztrák-Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1999–2004, 2007–
- Magyar Olimpiai Akadémia Tanács tagja, 1985–1992, 2001–2009, alelnöke, 2009–
- Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a választmány tagja, 2001–2016
- Nemzeti Kulturális Alap, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának, vezetője, 2012–2014
- Nemzeti Kulturális Alap,, Könyvkiadási Kollégium, tag
- Nemzeti Kulturális Alapprogram Bizottságának tagja, 1999–2003
- Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány, a kuratóriumi tagja, 2005–2011
- Márai Sándor Kulturális Közalapítvány kuratóriumi elnöke, 2003–2020
- Nemzeti Kegyeleti (2006-tól Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti) Bizottság tagja, 1999–
- Magyar Történelmi Film Alapítvány (2006-tól Közalapítvány) kuratóriumi titkára, 1993–2011
- Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, 2011–2020
- Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagja, 2014–
- Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 2014–
- Szerkesztőbizottsági tagságai: Bécsi Napló, Central European Papers, Társadalom és Honvédelem, Nemzetbiztonsági Szemle, Szakmai Szemle, Történelmi Szemle, Honvédségi Szemle, Új Honvédségi Szemle, Hadtörténelmi Közlemények, Magyar Napló, Csángó Tükör, New Hungarian Review, Századok, Rubicon
- Szerkesztőségi tagság: Rubicon, 2010–2016.
Díjai, elismerései
- Bezerédj-díj (1993)
- Honvédelemért II. fokozat (1994, 1998)
- Honvédelemért I. fokozat (2000, 2001, 2015)
- Zrínyi Miklós-díj (2001)
- Supka Géza-emlékérem (2002)
- Dr. Szobonya Zoltán-emlékérem (2011)
- Großes Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich (2012)
- Korunk Kulcsa díj (2013)
- Kaposvár Városért-díj (2014)
- Világ Magyarságáért-díj (2015) – a külhoni magyarság érdekében végzett közéleti munkájáért
- Szemere Bertalan-díj (2015)
- A Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
- Bugát Pál-emlékérem (2017)
- Eötvös József Collégiumért emlékérem és oklevél (2019)
- Honvédelemért Kitüntető Cím Babérkoszorúval ékesített fokozata (2019)
- Közép-Európai Kutatásért Díj Életmű fokozata (2019)
- Somogy megyei Prima-díj (2019)
- Somogy Polgáraiért Díj (2020)
- Széchenyi-díj (2021)
Főbb könyvei, publikációi
- Szakály Sándor. Testvéri földön a magyar szabadságért (A Rácz Gyula vezette magyar partizáncsoport harcai). Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1985)
- Szakály Sándor. A magyar katonai elit 1938–1945. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1987). ISBN 963-141-081-1
- szerk.: Szakály Sándor: Náray Antal visszaemlékezése 1945. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1988). ISBN 963-326-945-8
- szerk.: Szakály Sándor és Szabó Péter: Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. magyar hadseregre 1942–1943. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1989). ISBN 963 326 928 8
- szerk.: Szakály Sándor és Som Ferenc: Olimpiatörténeti tanulmányok. Budapest: Eötvös Kollégium (1989)
- Szakály Sándor. A magyar tábori csendőrség. Budapest: Zrínyi Kiadó (1990). ISBN 963-326-5606
- szerk.: Szakály Sándor: Bangha Ernő: A magyar királyi testőrség 1920–1944. Budapest: Európa Könyvkiadó (1990)
- Szakály Sándor. Hadsereg, politika, társadalom. Budapest: Lánchíd Kiadó (1991). ISBN 9637497005
- szerk.: Szakály Sándor: Lakatos Géza. Ahogyan én láttam. Budapest: Európa Könyvkiadó (1992). ISBN 9630754061
- Ács Tibor – Balogh Gyula – Bencze László – Hegedűs Zoltán – Liptai Ervin – Móricz Lajos – Szakály Sándor. Honvédelmi miniszterek 1848–1994. Budapest: Zrínyi Kiadó, 75–114. o. (1994). ISBN 963 327 228 9
- szerk.: Szakály Sándor: 1848-1849. Örökség és emlékezet / Erbe und Erinnerung. Bécs: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (1999)
- Szakály Sándor. Volt-e alternatíva? Magyarország a második világháborúban. Budapest: Ister Kiadó (1999). ISBN 963-858-703-2
- Szakály Sándor. A magyar tábori csendőrség története 1938–1945. Budapest: Ister Kiadó (2000). ISBN 963-924-328X
- Szakály Sándor. Honvédség és tisztikar 1919–1947. / Válogatott írások 1984-2002. Budapest: Ister Kiadó (2002). ISBN 963-9243-671
- Szakály Sándor. A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. / Lexikon és Adattár. Budapest: Ister Kiadó. ISBN 963-924-337X) (2001) Második, javított, kiegészített kiadás, Budapest: Ister Kiadó, ISBN 963-9243-787 (2003)
- Szakály Sándor. Kik voltak, honnan jöttek? / Katonákról, történelemről, önmagunkról I. (Cikkek, interjúk, dokumentumok). Budapest: Ister Kiadó (2003). ISBN 963-9243-787
- Szakály Sándor. Század vagy ezred? / Katonákról, történelemről, önmagunkról II. (Cikkek, interjúk). Budapest: Ister Kiadó (2004). ISBN 963-9243-817
- Szakály Sándor. Múltunkról – kritikusan? / Katonákról, történelemről, önmagunkról III. (Kritikák). Budapest: Ister Kiadó (2005). ISBN 963924385X
- Szakály Sándor. Katonák, csendőrök, ellenállók. (Tanulmányok). Kaposvár: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése. (ISBN 978-963-86732-9-9 (2007)
- Szakály Sándor. Trianon, honvédség, háború, sport. Válogatott írások Magyarország XX. századi történelméről. Budapest: Kárpátia Stúdió (2013). ISBN 978-615-5374-01-2
- Szakály Sándor. Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették. Budapest: Magyar Napló (2013). ISBN 9789639961272 Második, javított és bővített kiadás, Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet ISBN 978-615-5465-03-1 (2014)
- Szakály Sándor. A 2. vkf. osztály / Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetéből 1918-1945. Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet (2015). ISBN 978-615-5465-26-0 Második, javított és kiegészített kiadás, Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet ISBN 978-615-5465-61-1 (2015)
- Szakály Sándor. Történelem és publicisztika. Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet (2015). ISBN 978-615-5195-24-2
- Szakály Sándor (szerk.) Egy ezred év viharaiban meg nem rendült törhetetlen hűség. Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború; Budapest. L'Harmattan (2015)
- Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017. Budapest. Magyar Napló (2017)
- Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben. Tanulmányok, cikkek, interúk 2015– 2018. Budapest. Facultas Humán Gimnázium (2018)
Vitatott kijelentései
Történészi, közvetett politikai tevékenységével számos vitát váltott ki, különösen azóta, amióta a Veritas Történetkutató Intézet vezetője lett. Ilyen volt 2014-ben az a kijelentése, amikor idegenrendészeti intézkedésnek nevezte a magyarországi zsidók egy részének deportálását Kamenyec-Podolszkijba, ahol tömeggyilkosság áldozatai lettek, vagy 2016-ban az a nyilatkozata, amelyben a magyarországi numerus claususról azt mondta, hogy az nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó rendelkezés volt, amely a nem-zsidóknak nagyobb lehetőségeket biztosított. Utóbbi kijelentésétől a magyar kormány képviselői, Csepreghy Nándor és Gulyás Gergely is nyilvánosan elhatárolódtak.[1]
Jegyzetek
- ↑ Doktori disszertációjának címe: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és Adattár.
Források
- Szakály Sándor adatai az MTA adatbázisában
- Szakály Sándor adatai a KRE adatbázisában
- Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság - Dr. Szakály Sándor. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
- Szakály Sándor teljes publikációs jegyzéke
- VERITAS Intézet
További információk
- Ágoston Dániel: Közbiztonság egy csapásra - exkluzív interjú Szakály Sándor történésszel. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)[halott link]
- Perjés Géza: VOLT-E ALTERNATÍVA? - Gondolatok Szakály Sándor könyvéről. Magyar Szemle, 1999. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
- Idegenrendészeti eljárás volt-e a zsidók deportálása? Interjú az ATV-n Szakály Sándorral[halott link]
- Toronyi Zsuzsanna nyilatkozta a Szakály-ügyről. Online változat
- Randolph L. Braham nyilatkozata. Online változat
- A Népszabadság interjúja Szakály Sándorral: Online változat
- Egy joviális vitéz, második esély nélkül. Az Index portréja Szakály Sándorról
- Hiller István véleménye a Veritas Intézetről. Online változat[halott link]
- Gellért Ádám véleménye a Kamenyec Podolszkijban történtekről és Szakály Sándorról. Online változat
- Gyáni Gábor véleménye Szakály Sándorról és a kormány emlékezetpolitikájáról. Online változat
- Ungváry Krisztián véleménye a kormány emlékezetpolitikájáról. Online változat
- Schmidt Mária véleménye a kormány emlékezetpolitikájáról. Heti Válasz, 2014. január 30. Online változat
- Karsai László véleménye Szakály Sándorról és a kormány emlékezetpolitikájáról. Online változat
- Historia est lux veritatis. Szakály Sándor köszöntése 60. születésnapján; főszerk. Marinovich Endre; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2016