Strázsa-hegy (Esztergom)
Strázsa-hegy | |
A Dobogókői út felől | |
Magasság | 233,1 m |
Hely | Magyarország, Komárom-Esztergom vármegye, Esztergom |
Hegység | Pilis |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 44′ 35″, k. h. 18° 45′ 40″47.742983°N 18.761033°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 35″, k. h. 18° 45′ 40″47.742983°N 18.761033°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Strázsa-hegy témájú médiaállományokat. |
A Strázsa-hegy egy hegy, amely Esztergom-Kertváros közelében található, a Pilis hegységben.
Földrajz
[szerkesztés]A Kis-Strázsa-hegy 233,1 méter (a köznyelvben ez él Strázsa-hegy néven), a Pilis legutolsó vonulata. A tőle délkeletre fekvő Nagy-Strázsa-hegy 308,8 méter magas. A két csúcs között húzódik a Remete-völgy. A Kis-Strázsa-hegyen átjátszó torony és kilátó épült. Több barlang is található a környékén. A Kis-Strázsa-hegyen van a fokozottan védett Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang (Tüskés-barlangnak is nevezik), amely a hegy délnyugati oldalán nyílik. Hévforrások alakították ki triász mészkőben. A Tüskés-barlang nevet tüskeszerű kalcitképződményei miatt kapta. A Kivonulás-barlang nevét a szovjetek kivonulása miatt kapta, ugyanis 1990-ben lett feltárva a barlang. Hévizes eredetű, gömbfülkés járatrendszer. A barlangban gipszkristályok találhatók. A Nagy-Strázsa-hegyen nyílik a szintén fokozottan védett Strázsa-hegyi-barlang és a Sátorkőpusztai-barlang, ami Komárom-Esztergom vármegye egyetlen, nagyközönség számára is látogatható barlangja.
Történelem
[szerkesztés]A hegy fontos szerepet játszott Esztergom 1595-ös ostroma során, amikor Mansfeld Károly elfoglalta és erős őrséget helyezett a hegyre. 1717. április 5-én a város megegyezett Simon Leonárd János kőfaragóval, hogy elkészíti a Szent Lőrinc kapu alsó kapuját, amihez a Strázsa-hegyről szállították a köveket.[1] A Kis-Strázsa-hegy oldalában 1932-ben indult meg a vitorlázó-sportrepülés, és így a hegy mellé telepedett az esztergomi repülőtér. A hegy oldalában repülőgépes oktatás folyt főleg a Rubik Ernő által tervezett Szittya és Vöcsök gépeken. A hegy lábánál a 19. században laktanyák épültek, melyeket a második világháború után a megszálló szovjet csapatok használtak. Itt működik a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik tanösvénye, és 2005 óta a nemzeti park igazgatóságának a székhelye is a hegy lábánál van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1716-1718
Irodalom
[szerkesztés]- Dorogi lexikon (2008)
- Esztergom ipartörténete (1985)
Képgaléria
[szerkesztés]-
A Kis-Strázsa-hegy a kilátóval és az átjátszó toronnyal
-
Részlet a Sátorkőpusztai-barlangból
-
A nemzeti park tanösvénye