Sophus Lie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sophus Lie

Marius Sophus Lie[1] (Nordfjordeide, Norvégia, 1842. december 17.Kristiania,[2] 1899. február 18.) norvég matematikus. Nevéhez fűződik a Lie-algebrák és a Lie-csoportok elmélete.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja evangélikus lelkész volt. Christianiában járt középiskolába, majd egyetemre is. Itt 1862-ben Sylow előadásaira is járt, azonban csak néhány évvel később fordult érdeklődése végleg a matematika felé.

1867-ben publikálta első matematikai cikkét, majd 1869-ben ösztöndíjat nyert, hogy Poroszországba utazhasson, ahol megismerkedett Kroneckerrel, Kummerrel és Weierstrass-szal. 1869-ben és 1870-ben Berlinben és Párizsban folytatta tanulmányait. Hazatérése után a kristianiai egyetemen habilitált és ugyanott lett tanár. 1886-tól a lipcsei egyetemen a geometria tanára volt.

Ő alapította meg a folytonos transzformáció-csoportok elméletét és vezette be ebben az infinitézimál transzformációk és érintési transzformációk fontos fogalmait. A csoportelméletről és annak a geometriára és a differenciál-egyenletek integrálására való alkalmazásáról írt számos értekezései részben norvég nyelven, részben németül (főleg a Mathematische Annalen-ben és a lipcsei tudós társaság Berichte-iben) jelentek meg. Több lipcsei kollégájának segítségével terjedelmes vizsgálatainak összefüggő feldolgozásával foglalkozott. 1881-ben Sylowval közösen rendezte sajtó alá Abel műveit.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Theorie der Transformationsgruppen (Engel közreműködésével, 3 kötet, Lipcse, 1888-1893);
  • Geometrie der Berührungstransformationen (Scheffers közreműködésével, I. kötet, u. o. 1895);

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A norvég vezetéknév helyes kiejtése [liː] („Lí”).
  2. A mai Oslo neve 1877-ig Christiania, 1877 és 1925 között pedig Kristiania volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]