Testnevelési Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar szócikkből átirányítva)

Az egykori Magyar Testnevelési Főiskola 2014 szeptember elsejétől önálló Testnevelési Egyetem, 2000. januárjától 2014. augusztusáig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara volt. Címe: 1123 Budapest, Alkotás u. 44.

A TF elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézményt Klebelsberg Kunó kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működik. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.

Kapcsolódó intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A TF-fel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC), amely 1945-ben egyesületként alakult újjá (TFSE).
  • 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését.
  • 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI), amely a TF Továbbképző Központjaként (TFTK), majd a TF Továbbképző Intézeteként (TFTI) ma is működik.

Az intézmény céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.

Napjainkban az alábbi küldetést tűzte ki céljául:

  • a testkultúra társadalmilag jelentős területeinek magas szintű művelése,
  • az ezen alapuló és a társadalom igényeinek megfelelő, tudományos ismereteken nyugvó szakemberképzés; valamint
  • a nemzet érdekeivel összhangban hozzájárulás a népegészségügy aktuális problémáinak megoldásához.

Az intézmény vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1925-1928 - Dr. Gyulai Ágost (igazgató)
  • 1928-1941 - Dr. Szukováthy Imre (igazgató)
  • 1941-1944 - Dr. Misángyi Ottó (igazgató)
  • 1945-1947 - Dollai Dobler Antal (igazgató)
  • 1947-1951 - Dr. Hepp Ferenc (igazgató)
  • 1951-1965 - Antal József (igazgató)
  • 1965-1967 - Kerezsi Endre (igazgató)
  • 1967-1973 - Dr. Terényi Imre (főigazgató)
  • 1973-1978 - Dr. Koltai Jenő (rektor, 1975-től főigazgató)
  • 1978-1984 - Zalka András (rektor)
  • 1984-1994 - Dr. Istvánfi Csaba (rektor)
  • 1994-1999 - Dr. Tihanyi József (rektor)
  • 2000-2001 - Dr. Tihanyi József (dékán)
  • 2001-2007 - Dr. Nyerges Mihály (dékán)
  • 2007-2011 - Dr. Tihanyi József (dékán)
  • 2011-2012 - Dr. Tóth Miklós (dékán)
  • 2012-2014 - Dr. Radák Zsolt (dékán)

A TF története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-as évek eleje - Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata.
  • 1909 - Az I. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége.
  • 1921 - Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”.
  • 1925. október - Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát.
  • 1925. december - A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójuk Gyulai Ágost volt. A főiskolán - hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján - egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ezidőtájt alakult meg a főiskola sportegyesülete (TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait.
  • 1928 - Az intézmény élére új igazgató került Szukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték.
  • 1929. szeptember - A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt.
  • 1920-as évek vége - Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében.
  • 1930 - Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztett I. számú Állami Sportorvosi Intézet.
  • 1938 - A Testnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számító Olimpiai Kupát.
  • 1941 - A minisztérium Misángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával.
  • 1945 - A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette.
  • 1946. február - Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete (TFSE) is.
  • 1946. július - Az újonnan kinevezett igazgatót, Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére.
  • 1948 - Egy kormányrendelet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése.
  • 1950-51 - Ebben a tanévben fejeződött be Hepp Ferenc igazgatósága alatt - az 1945-ös I. Sportkongresszus határozatai alapján - a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált.
  • 1951 - Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget.
  • 1950-es évek eleje - Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei.
  • 1953-54 - Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.
  • 1960-as évek - Újabb oktatási reformtervek születtek, s egyre inkább előtérbe került a testnevelés és a sport tudományos igényű megközelítése.
  • 1965 - Az igazgatói teendők ellátására Kerezsi Endre kapott megbízatást.
  • 1966 - Átadták a várva várt uszodát és a játékcsarnokot.
  • 1967 - Terényi Imre került a főigazgatói székbe, akinek nagy szerepe lett az intézmény további fejlődésében, szakmai sikereinek megalapozásában.
  • 1969 - Az 1959-ben alakult Testnevelési Tudományos Kutatóintézet a főiskola szervezeti egysége lett, megalakult a Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ.
  • 1970-es évek - Főiskolai szintűvé vált az edzőképzés, és valamennyi szakon (tanári, edző, sportvezető) szervezettebb lett a továbbképzés. Tudományos osztály alakult, évente négy számmal jelentkezett a Tudományos Közlemények című folyóirat, nagy sikere volt a nemzetközi nyári egyetemeknek.
  • 1973 - Koltai Jenő lett az intézmény főigazgatója, majd 1975-től az első rektora.
  • 1975 - A félévszázados jubileumát ünneplő Testnevelési Főiskola az ott folyó több évtizedes oktató-nevelő és kutatómunka magas színvonalának elismeréseképpen egyetemi rangú főiskolává vált.
  • 1978 - Koltai Jenőt Zalka András váltotta fel a rektori tisztségben.
  • 1984 - Istvánfi Csaba rektor hivatalba lépésével felerősödtek a képzési rendszer és az intézményi struktúra megújítására irányuló törekvések.
  • 1985 - A hazai testnevelési és sportmozgalom szellemi központjaként elismert Testnevelési Főiskola teljes jogú egyetem lett.
  • 1986 - Az év végén megszűnt a Kutatóintézet, melynek szakembergárdája a - következő esztendőben átalakított - tanszékeken folytatta munkáját.
  • 1987 - Elkészült az egykori 200 méteres atlétikai pálya helyén álló edzőcsarnok és a 430 fő befogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő ötszintes épület munkálatai.
  • 1988 - A korábbi laza kapcsolat helyett a Továbbképző Intézet 1988-ban TF Továbbképző Központ néven az egyetem szerves részeként folytatta működését.
  • 1989 - Az egyetemmé válás következményeként az intézmény elnevezése hivatalosan is megváltozott. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével egyidejűleg, az év júliusától a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került az egyetem.
  • 1990 - A felújították és egy emelettel bővítették a játékcsarnokot.
  • 1992 - A Magyar Rektori Konferencia nyílt szavazással erősítette meg az intézmény egyetemi státusát. A Római-parton felújított (1992) vízitelepet adtak át a hallgatóknak és az alkalmazottaknak.
  • 1993 - Befejeződött a kollégiumok bővítése, korszerűsítése, és elkezdődött egy modern biomechanikai laboratórium kialakítása. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődött az angol nyelvű egyetemi szintű (tanár szakos) képzés.
  • 2000 - A TF a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik.
  • 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.

Hallgatói eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítás évétől (2007-ig) a TF-en 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt oda vagy koptatja ma is a TF padjait. Díszdoktorai között megtalálható a nemzetközi sportdiplomácia és sporttudomány számos jeles képviselője.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]