Misángyi Ottó
| Misángyi Ottó | |
| Született | 1895. április 20. Pécs |
| Elhunyt | 1977. november 30. (82 évesen) St. Gallen |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1936, bölcsészettudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Misángyi Ottó (Pécs, 1895. április 20. – Sankt Gallen, 1977. november 30.) magyar sportvezető, főiskolai tanár, edző. Az Országos Sport Központ vezetője és a Nemzeti Sport Bizottság elnöke volt.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Misángyi János cipész és Wagner Emília voltak.[1] Atlétikával foglalkozott és 1914-ben a Magyar Atlétikai Szövetség jegyzője volt. Orosz hadifogságból való hazatérte után a Ferencvárosi Torna Club atlétáinak vezetője volt. 1922-től a tornatanárképző tanfolyamon, a Testnevelési Főiskola megszervezésekor a hármas vezetőbizottság tagja volt. 1925-től a főiskolán az atlétika tanára, közben kereskedelmi akadémiai tanfolyamot és jogot végzett. 1921–1932 között a Magyar Atlétikai Szövetség országos szakfelügyelője, 1929–1932 között alelnöke volt. Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon, az 1928. évi nyári olimpiai játékokon és az 1932. évi nyári olimpiai játékokon atlétikai versenybíró volt. 1936-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktor lett.[2] Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon is atlétikai versenybíróként szerepelt. 1941–1944 között a Testnevelési Főiskola igazgatója volt. 1945-ben nyugatra távozott, 1947-ben Sankt Gallenban telepedett le, ahol atlétaedző és előadó volt. 1952–1969 között az EVAV munkatársa volt, ahol edzőközpontokat szervezett és edzői terveket készített.[2]
Művei[szerkesztés]
- Az angol testnevelésről helyszíni tapasztalatok alapján (Budapest, 1928)
- A nevelő testgyakorlatok tanító anyaga… (I–IV., Kmetykó Jánossal, Budapest, 1929)
- Az újkori atlétika története (I. Budapest, 1932)
- A testnevelés jelentősége a közművelődésben (Budapest, 1935)
- Az időmérés az atlétikában (Budapest, 1939)
- Népiskolai testnevelés (Kmetykó Jánossal, Budapest, 1943)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A pécsi-Budai külvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 120/1895. folyószám. Familysearch.org
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély; 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
| Előző Szukováthy Imre |
A Testnevelési Főiskola igazgatója 1941–1944 |
Következő Dollai Antal |
