Schey Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Shey Fülöp
Születéskori neve (németül Philipp Schey von Koromla)
Született 1798. szeptember 20.;
 Habsburg Birodalom, Kőszeg
Elhunyt 1881. június 26. (82 évesen)
 Habsburg Birodalom, Baden bei Wien
Nemzetisége magyar, zsidó magyar
Házastársa Franciska
Szülei Schey Mózes,
Foglalkozása bankár, kereskedő, mecénás
Kitüntetései Kőszeg Képviselő-testületének Hálairata

Koromlai Schey Fülöp (németül Philipp Schey von Koromla; Kőszeg, 1798. szeptember 20.Baden bei Wien, 1881. június 26.) egy osztrák-magyar nemes, nagykereskedő, Kőszeg és a kőszegi szegények legnagyobb mecénása. Schey Fülöp elsőként kapott magyarországi zsidóként nemesi rangot az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schey Mózes önálló kereskedő harmadik fiaként született. A család egykor Morvaországból érkeztek Nyugat-Magyarországra és az Esterházy-birtokon fekvő Lakompakon (ma Lackenbach, Ausztria) éltek. A II. József türelmi rendelete adta lehetőséget kihasználva nagyapja Schey Izrael kereskedő és Mózes nevű fia 1785-1786 környékén költöztek Kőszegre. Mózesnek öt gyermeke közül harmadik volt az 1798. szeptember 20-án, Kőszegen született Fülöp.

Fülöp 18 évesen nősült meg, felesége Franciska volt. Gyermekeik nem születettek. 1823-tól önálló üzletet vitt, 1831-ben 1. osztályú kereskedőként fizetett adót Kőszeg városának. Ebben az időben átvette apjától a Somogy vármegyében fekvő Polányban lévő, bérelt birtokának az irányítását.[1] Jó üzleti kapcsolatot ápolt az Esterházyakkal, Batthyányakkal, Erdődyekkel. Unokaöccse Schey Frigyes az 1830-as években Bécsbe illeszkedett be és a Landauer Bankháznál dolgozott. Frigyes a Bécsi Kereskedelmi Akadémia (Wiener Handelsakademie) alapítója és egyike volt a Wiener Stadttheater magántulajdonosainak, egy időre pedig a bécsi tőzsde alelnökévé választották. Kapcsolatai nagyban segítették Fülöp vállalkozásait.

Fülöp a kezdetekben Bécs 2. kerületében - a Lipótvárosban (Leopoldstadt) - a Wertheimstein Bankháznál dolgozott, de későbbiekben, mint önálló nagykereskedő szerzett jelentős vagyont.

1844-ben alapító tagja a Kőszeg Takarékpénztárnak és a 300 részvényből 11-et birtokolt. 1846 és 1868. között alelnöke, majd 1870-1874. között igazgatója. Az elnöksége oly eredményt ért el, hogy a bank a 60 %-os osztalékot is fizetett.[1] Tevékenykedett a Kőszegi Posztó és Gyapjúszövetgyár Egyesületben, ahol 15 részvényt jegyzett az 550-ből.[1]

A Habsburg-udvarhoz való hűsége gyarapította a vagyonát. 1848-as forradalom alatt szüneteltette a városban lévő üzleteit. Vagyonát tovább gazdagították az 1848-1849-es hadiszállítások. Végig megtartotta hűségét a császári udvarhoz, de jelentős részt vállalt a Kőszegre kirótt hatalmas hadisarc csökkentése érdekében.

1854-ben a kőszegi képviselő-testület a helyi szegényeknek nyújtott támogatásért hálairatot adott át neki.[1] 1859. március 3-én I. Ferenc Józseftől Koromlak község osztrák nemesi rangja címet kapta, s mint ilyen birtokosa első volt a magyarországi zsidók között. 1863. december 4-én lovagi, majd 1869. december 25-én bárói címet is elnyerte.

Kedvenc bankárja volt a Habsburg–Tescheni Albert főhercegnek, és finanszírozta az udvari testőrségét is. A magánvagyona lehetővé tette neki, hogy jelentős forrásokat fordíthasson jótékonysági célokra. Többek között 1856-ban elkészült a Kőszegi Városi Kórház, az 1858-59-ben neogótikus stílusban felépült Zsinagóga, a Habsburg–Tescheni Albert főherceg tiszteletére Albrechtinum-ra keresztelt Szegényház.

Magas összeggel támogatta a Győr-Graz vasútvonal Kőszegen át történő kiépítését, ez azonban nem a tervei szerint valósulhatott meg.[2]

1868-ban a Erzsébet magyar királyné tiszteletére Elisabethinum névem Kisdedóvó létesítéséhez járult hozzá, ahol a gyermekeket vallási felekezetre tekintet nélkül vették fel. Életének késői szakaszában Bécsben és annak közelében Baden bei Wienben tartózkodott, de a májusokat Kőszegen töltötte.[1]

1881-ben Badenben halt meg. Halála után a nemességet és bárói rangját a királyi engedéllyel ruházta át az akkor még szintén zsidó unokaöccsére Frigyesre, mert gyermeke nem volt. A lovagi rangot is unokaöccsei, Schey Frigyes báró, Schey Károly lovag és Schey Fülöp báró örökölték. Neje Schey Franciska - a nagykanizsai hitközségi elnök leánya -, jótékonyságáról szintén messzeföldön ismert és tisztelt egyéniség volt.[3] Végrendeletében megemlékezett a budapesti rabbi képzőről, a bécsi izraelita szegényházról, a nagymartoni jesíváról. A kőszegi zsinagóga fenntartásáról és a rabbi ellátásáról is gondoskodott.[4]

Alapításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kórház 1856.
  • Albrechtinum 1856. A mai Pék utcában álló lakóház eredetileg szegényháznak épült. A Szegényházhoz 13.000 forintot adott és 12 személy: 4 katolikus, 2 protestáns és 6 izrelita vallású kapott egyszobás kamrás lakást.
  • Zsinagóga 1858-59. A Zsinagóga kupolájában ma is kivehető még a „in Ehre Gottes gebaut von Philip Schey von Koromla 1859” felirat.
  • Elisabethinum (Kisdedóvó) 1868. Az Óvoda Egyesületnek 18.000 Ft-ot és egy házat ajándékozott azzal a feltétellel, hogy a főalapítói címet megkapja, az intézményt Erzsébet királynéról nevezik el, és valláskülönbség nélkül veszik fel gyermekeket. Az intézmény 1871 és 1973. között állt, helyén ma lakóház van.[1]
  • Izraelita temető 1874. Az egykori izraelita sírkert a Temető utca és Park utca sarkán áll. A bejárata felett az eredeti márvány tábla jelzi az alapító személyét és az alapítás évét. A temetőben létesített ravatalozót az apja emlékének szentelte.[1] Ma a temető fákkal körülvett terület.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Izraelita temető bejárata feletti márványtábla
  • 2008-ban a Zsinagóga megmentése érdekében a Vas megyei Önkormányzat kezdeményezte a Schey Fülöp Alapítvány létrehozását.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Egy tudományos ülésszak utóélete. Hozzáférés ideje: 2014. március 11.  
  2. [http://mibt-szombathely.hu/pages/konyv_tartalom.php?de#Koszeg Jüdische Erinnerungen in der West-Pannonischen EuRegion (Burgenland, Komitate Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala) - Kőszeg]. Hozzáférés ideje: 2014. március 11.  
  3. Zsidó Lexikon Schey Fülöp. Hozzáférés ideje: 2014. március 11.  
  4. Kőszeg. Hozzáférés ideje: 2014. március 11.