Schőmer Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schőmer Ervin
Született1908. szeptember 24.
Budapest
Elhunyt1982. január 19. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiSchömer Ferenc
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1932)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (21/4-1-118)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Schőmer Ervin Henrik Márton (Budapest, 1908. szeptember 24.[3] – Budapest, 1982. január 19.) kétszeres Ybl Miklós-díjas (1958, 1976) magyar építészmérnök.

Életpályája[szerkesztés]

1932-ben diplomázott a budapesti Műegyetemen.[4] 1934-ben Budapest szolgálatába állt. 1949-től a Fővárosi Tervező Vállalat műteremvezetője volt. 1951–1952 között a Lakóépülettervező Vállalat építészeként dolgozott. 1952–1969 között a Középülettervező Vállalat műteremvezetőjeként tevékenykedett.

Munkássága[szerkesztés]

A Víziváros rendezése, a Kilátó út tervezése, több fővárosi bérház korszerűsítése fűződik hozzá. Oroszlány rendezésére, különféle hidak hídfőinek kialakítására kiírt pályázatokon szerepelt sikerrel. Elkészítette a Mecseki Tüdőszanatórium, elöljáróságok, körzeti rendelők és lakóházak terveit is. 1945 után a Duna-parti szállodasor tervpályázatát nyerte meg; irányelveket készített a tabáni szállodákra, kiadta a telepes parasztházak terveit.

Családja[szerkesztés]

Szülei Schömer Ferenc (1858–1925) építész[5] és Wilke (Wilcke) Ilona Rozália voltak.[3] 1934. október 12-én, Budapesten házasságot kötött Balog Rózsa Anna Máriával (1913–1983).[6][7]

Temetése a Farkasréti temetőben történt (21/4-1-118).[8][9]

Épületei[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Pintér Béla: In memoriam Schőmer Ervin (Magyar Építőművészet, 1982. 3. sz.).
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 365. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630515245  
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8