Salzkammergutbahn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stainach-Irdning–Schärding-vasútvonal
Egy regionális vonat Altmünster közelében
Egy regionális vonat Altmünster közelében
A Salzkammergutbahn útvonala
Vonal:206 01
Stainach-Irdning–Attnang-Puchheim
206 02
Attnang-Puchheim–Schärding
Hossz:174,1 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:Stainach-Irdning–Attnang-Puchheim:
15 kV 16,7 Hz ~
Maximális emelkedés:28 ‰
Legkisebb ívsugár:190 m
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzkammergutbahn témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
Ennstalbahn Selzthal felől
0,374 Stainach-Irdning 645 t.sz.m.
Ennstalbahn Bischofshofen felől
2,870 Unterburg-Galerie (16 m)
2,896 Unterburg-Tunnel (185 m)
3,726 Pürgg 714 t.sz.m.
3,795 Burgstaller-Galerie I (20 m)
3,815 Burgstaller-Tunnel (335 m)
6,817 Lessern (14.12.2003. 12. 14. óta felhagyva)
Wallersbachbrücke (Mühlbachon keresztül)
Grimming
9,651 Tauplitz 835 t.sz.m.
10,795 Schiflugschanze Kulm szezonális megálló
14,585 Bad Mitterndorf[Anm. 1] 820 t.sz.m.
16,108 Bad Mitterndorf-Heilbrunn[Anm. 1] 806 t.sz.m.
23,166 Kainisch[Anm. 1] 768 t.sz.m.
27,961 Anschlussbahn (Awanst) Saint-Gobain Rigips
Kainischtraun
29,775 Bad Aussee 641 t.sz.m.
Traun
Stájerország/Felső-Ausztria határ
Traun
36,914 Sarstein-Tunnel (201 m)
37,698 Obertraun-Koppenbrüllerhöhle 527 t.sz.m.
40,935 Obertraun-Dachsteinhöhlen 514 t.sz.m.
43,216 Hallstatt hajócsatlakozás 514 t.sz.m.
a szemben lévő tóparti faluba
Wehrgrabenbrücke über den Hallstätter See
43,645 Wehrgraben-Galerie (28 m)
43,673 Wehrgraben-Tunnel (165 m)
46,324 Obersee 521 t.sz.m.
50,435 Steeg-Gosau 513 t.sz.m.
53,700 Bad Goisern (ehem. Bf) 497 t.sz.m.
55,996 Goisern Jodschwefelbad
Traun
58,035 Lauffen
Traun
korábbi Salzkammergut-Lokalbahn
62,077 Bad Ischl Frachtenbahnhof (Betriebsausweiche)
62,876 Ischler Tunnel (74 m)
Traun
63,480 Bad Ischl 468 t.sz.m.
Traun
Rettenbach
66,409 Anschlussbahn (Awanst)
68,009 Mitterweißenbach (2019. 12.14.-ig PV) 453 t.sz.m.
71,934 Langwies (2021. 12.11.-ig PV)
74,740 Lahnstein (2021. 12. 12. óta felhagyva)
75,159 Anschlussbahn (Awanst)
76,417 Anschlussbahn
Offenseebahn (1954-ig)
76,492 Steinkogel (korábban állomás[1])
79,490 Ebensee 426 t.sz.m.
Traun
80,510 Ebensee Landungsplatz
81,493 Sonnstein-Tunnel (1428 m)
83,128 Siegesbach-Tunnel (224 m)
83,599 Forst-Tunnel (110 m)
84,146 Traunkirchen Ort
84,327 Kalvarienberg II-Tunnel (159 m)
85,640 Stein-Tunnel (90 m)
86,015 Traunkirchen 440 t.sz.m.
90,661 Altmünster am Traunsee
95,274 Gmunden 479 t.sz.m.
(átszállás a gmundeni villamosra)
97,631 Pinsdorf
A1 Autobahn
101,926 Aurachkirchen 441 t.sz.m.
Aurach
105,569 Wankham
Westbahn Salzburg felől
106,402
106,102
Fehlerprofil +300 m
107,580 Attnang-Puchheim 415 t.sz.m.
Westbahn Bécs felé
Redlbach
109,504 Schrankenposten 87
111,000 Lehen-Altensam
113,432 Wolfshütte
118,292 Ottnang-Wolfsegg 518 t.sz.m.
121,248 Bergern 550 t.sz.m.
124,423 Holzleithen ehemals Bf 601 t.sz.m.
nach Thomasroith
125,500 Hausrucktunnel (709,75 m)
127,669 Schrankenposten 101
128,682 Hausruck 580 t.sz.m.
Anschlussbahn (Awanst) Ziegelwerk Eberschwang
132,740 Eberschwang 545 t.sz.m.
135,977 Oberbrunn 501 t.sz.m.
139,582 Anschlussbahn (Awanst) Angermayr Ges.mbH
Innkreisbahn Neumarkt-Kallham felől
140,572 Ried im Innkreis 451 t.sz.m.
Innkreisbahn Simbach am Inn felé
141,787 Anschlussbahn (Awanst) Scharoplan
142,649 Bad Ried
143,428 Anschlussbahn (Awanst) Eisen Wagner
143,471 Anschlussbahn (Awanst) Seifriedsberger Mineralöle
147,119 Anschlussbahn (Awanst) Minihuber
147,162 Aurolzmünster Haltestelle
148,214 Aurolzmünster Ladestelle
(korábban Bahnhof Aurolzmünster)
152,098 St. Martin im Innkreis 378 t.sz.m.
153,484 Anschlussbahn Peneder
155,430 Hart im Innkreis
157,040 Anschlussbahn (Awanst) Transportbeton Eder
159,082 Antiesenhofen 340 t.sz.m.
161,182 Antiesen
161,544 A8
162,313 Dietrichshofen
166,352 Suben
166,666 Etzelshofer Bach
169,772 Anschlussbahn Weyland
170,235 Prammersdorf 1948. 12. 04. óta felhagyva
170,867 Pram
171,120 Gopperding
Passauer Bahn Wels felől
174,122 Schärding 314 t.sz.m.
Passauer Bahn Passau felé

A Salzkammergutbahn egy 174,1 km hosszúságú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított, egyvágányú normál nyomtávolságú vasútvonal Ausztriában Stainach-Irdning és Schärding között.

Története[szerkesztés]

Gőzvontatás[szerkesztés]

Villamosítás[szerkesztés]

Az 1920-as évektől kezdődően Ausztriában fokozatosan elkezdték a gőzüzemet villamos üzemre cserélni. Ennek oka az egykori koronaföldek nagy szénmezőinek eltűnését követő rendkívüli szénhiány és a bőséges hazai vízenergia kiaknázása volt. A Salzkammerguti vasútvonalat is villamosították a Stainach-Irdning - Attnang-Puchheim szakaszon. A projekt fő kezdeményezője a Stern & Hafferl tervezőiroda, villamosenergia- és vasúttársaság tulajdonosa, Ing. Josef Stern volt. Stern már 1909-ben szorgalmazta a salzkammerguti vasút villamosítását, 1912-ben pedig a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak is megkezdték saját terveiket. Az állami vasutak saját terveket indítottak erre vonatkozóan. Karl Gösldorf mozdonytervező is foglalkozott a megfelelő villamos mozdonyok kifejlesztésével. A katonai hatóságok és a pénzügyminisztérium ellenvetéseikkel megakadályozták a mielőbbi megvalósítást. 1921-ben a BBÖ és a Stern & Hafferl között villamosítási szerződés jött létre, és a következő évben megkezdődtek a villamosítási munkálatok. A Stainach-Irdning - Bad Aussee szakaszt az osztrák Brown-Boveri Werke, a Bad Aussee - Ebensee szakaszt az osztrák Siemens-Schuckert Werke, az Ebensee - Attnang-Puchheim szakaszt pedig az AEG-Union kapta. E társaságok egy része saját felsővezeték-rendszert épített ki, például az AEG-Union szakaszon a felsővezetéket fa-, a többi szakaszon acélrácsos oszlopok tartották. 1923. december 23-ról 24-re virradó éjjel Bad Aussee állomáson került sor az első próbafutásra villanymozdonnyal. 1924. július 24-én fejeződött be a villamosítás, és augusztus 11-én ünnepélyesen megnyitották a villamos üzemet. Kezdetben gőzmozdonyokkal vegyes üzemre volt szükség, de az BBÖ 1029 sorozatú mozdonyok leszállítása után, 1924 októberétől a teljes személyforgalom villamos meghajtású lehetett. A Stern & Hafferl vállalat által akkoriban üzemeltetett Steegi erőmű szolgált energiaszolgáltatóként, és ma is biztosítja a vasút áramellátását. A 15 kV-os betáplálási pont Steeg-Gosau állomáson található. Az erőműhöz szükséges víz a Gosaubach-patak Gosauzwanges feletti gátjáról származik. 1927-től kezdve hosszú időn keresztül a BBÖ 1170 sorozatú (ÖBB 1045) mozdonyokat használták.

A Hausruckbahn viszont mind a mai napig villamos üzem nélkül, dízelüzemben működik.

Jelenlegi fejlemények[szerkesztés]

Modernizált Bad Mitterndorf állomás központi peronnal (2020)

2018-ban 170 millió eurós beruházási programot indítottak számos modernizációs intézkedés végrehajtására, hogy a Salzkammergutbahn vonzóbbá váljon.[2] Ez azt jelenti, hogy a jövőben minden üzemet központilag, egy üzemirányító központból irányítanak, ami azt jelenti, hogy minden állomás és megállóhely személyzet nélküli lesz. Ugyanakkor azonban a kényelmet és a hozzáférhetőséget is növelni fogják azáltal, hogy minden állomáson akadálymentes peronszegélyeket, egyes esetekben központi peronokat is kialakítanak. Már átalakult Tauplitz,[3][4] Bad Mitterndorf, Bad Mitterndorf-Heilbrunn,[5][6], Kainischrl[7] és Goisern-Jodschwefelbad[8][9].

A Koralm-vasútvonal üzembe helyezésével és az Alpokon belüli távolsági forgalom ezzel járó átszervezésével 2026-tól a Salzkammerguti-vasútvonal vonatait Selzthalnál kapcsolják szét, hogy ott egy Linz-Graz útvonalú távolsági összeköttetés jöjjön létre.[10] Addigra az Attnang-Puchheim - Bad Aussee szakaszon is óránkénti járatsűrűségnek kell lennie. A Bad Aussee - Stainach-Irdning - Selzthal szakaszon továbbra is kétórás járatot terveznek. Az óránkénti járatsűrűség érdekében a vonatok a jövőben Traunkirchen, Bad Ischl Frachtenbahnhof (személyszállítási megállóhelyként korszerűsítve), Obertraun-Dachsteinhöhlen és Bad Mitterndorf állomáson keresztezik egymást. Továbbá a Lahnstein (2021-es menetrendváltástól), Langwies (2021-es menetrendváltástól) és Mitterweißenbach (2019-es menetrendváltás óta) megállóhelyeket már nem fogják kiszolgálni.[11] A hallstatti utasszámok erőteljes növekedése miatt azonban már 2026 előtt további csatlakozások valósulhatnak meg.[2]

Az északi ágon (Hausruckbahn) 2010 és 2020 között Ottnang-Wolfsegg, Ried im Innkreis, St. Martin im Innkreis és Antiesenhofen kivételével valamennyi állomást megállóhellyé minősítették vissza, az átmenő vágány kivételével a teljes vágányrendszert eltávolították, és a jelzőrendszereket megszüntették. Az egykori Suben állomás már évekkel korábban megállóhely lett. A menetrend szerinti vonatkeresztekre a még meglévő állomásokon kerül sor. St. Martinban azonban csak eseti jelleggel, késések esetén és a hétfőtől péntekig tartó tolatási szolgáltatással. Itt most már teljes óránkénti szolgáltatást kínálnak délután. Reggelente a 2020/2021-es menetrendváltás óta kétórás járat közlekedik. Hétvégén és ünnepnapokon reggel egy vagy két vonatpár közlekedik, délután pedig kétóránként egy-egy járat. Reggel nem közlekedik menetrend szerinti személyvonat.

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Deutsche Reichsbahn. Amtliches Bahnhofsverzeichnis 1938 (1938. október 1.) 
  2. ↑ a b ÖBB: 170 Millionen schweres Investitionspaket für die Salzkammergutstrecke – ARF – Ausseer Regionalfernsehen (de-DE nyelven) Archiválva 2019. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2019. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
  3. ↑ ÖBB erneuern den Bahnhof Tauplitz – ARF – Ausseer Regionalfernsehen (német nyelven) Archiválva 2019. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2019. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
  4. ↑ Modernisierung abgeschlossen: Bahnhof Tauplitz feierlich eröffnet (német nyelven) Archiválva 2021. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2021. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
  5. ↑ 10 29 Uhr, 24 April 2020: Bad Mitterndorf: Bahnhof und Haltestelle werden modernisiert, Streckensperren dafür notwendig (német nyelven), 2020. április 24.
  6. ↑ Modernisierung im Salzkammergut geht weiter (német nyelven) Archiválva 2022. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2022. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
  7. ↑ 05 00 Uhr, 20 Oktober 2020: Bezirk Liezen: Neues Angebotskonzept und modernisierte Bahnhöfe (német nyelven), 2020. október 20.
  8. ↑ ÖBB: Modernisierungsarbeiten an der Haltestelle Goisern Jodschwefelbad (német nyelven) Archiválva 2022. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2022. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 2.)
  9. ↑ ÖBB informiert: Modernisierungsarbeiten an der Bahn-Haltestelle Goisern Jodschwefelbad (német nyelven)
  10. ↑ Verkehrsministerium. Verkehrsdienstevertrag Oberösterreich (PDF) 
  11. ↑ ÖBB lassen Haltestellen im Salzkammergut auf
  1. ↑ a b c Mit 1. Mai 1909 wurde die zwischen den Stationen Mitterndorf-Zauchen und Kainisch gelegene Haltestelle Grubegg auf Mitterndorf-Haltestelle umbenannt. – Siehe: Aenderung der Bezeichnung der Haltestelle Grubegg. In: Die Arbeit. Politische Zeitschrift. Zentralorgan der österreichischen Arbeitgeber, Nr. 1077/1909 (XVI. Jahrgang), 6. Juni 1909, S. 5, Mitte links. (Online bei ANNO)sablon:ANNO/Wartung/dat.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Salzkammergutbahn
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzkammergutbahn témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Arthur Hruschka: Die Kraftwerke und Unterwerke für den elektrischen Betrieb der Arlberg- und der Salzkammergutbahn (Teil 1/2). In: Elektrotechnik und Maschinenbau, Jahrgang 1925, Nr. 1/1925, 4. Jänner 1925 (XLIII. Jahrgang), S. 1–13. (Online bei ANNO)sablon:ANNO/Wartung/emb.
  • Christian Hager: Die Eisenbahnen im Salzkammergut. Ennsthaler, Steyr 1992, ISBN 3-85068-350-8.
  • Peter Wegenstein: Die Salzkammergut-Strecke. Bahn im Bild Band 96, Verlag Peter Pospischil, Wien 1996.
  • Dietmar Rauter, Herwig Rainer: Ein Verkehrsweg erschließt die Alpen. Band 2: Die Nebenbahnen der k.k. priv. Kronprinz Rudolf-Bahn. Verlag Thomas Mlakar, St. Peter ob Judenburg 1998, ISBN 3-900289-36-0.
  • Erika Selzer (Hrsg.): 125 Jahre Salzkammergutbahn. Sonderausstellung im Kammerhofmuseum Bad Aussee, 19. April 2002 bis 23. Februar 2003, verlängert bis 22. April 2003. Schriftenreihe des Kammerhofmuseums Bad Aussee, Band 23, ZDB-ID 2275992-X. Ausseer Kammerhof-Museum, Bad Aussee 2002, ISBN 3-901370-23-4.
  • Bernhard Immervoll: 125 Jahre Salzkammergutbahn. Österreichische Staatsbahnen. B. Immervoll, Obertraun 2008.
  • Gerhard Zeppetzauer: Die Geschichte der Salzkammergutbahn: Stainach-Irdning – Attnang-Puchheim. Diplomarbeit. Universität Linz, Linz 2009.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Salzkammergutbahn&oldid=26498058”