Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-18-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Marx
Karl Marx
Engels és Marx, Marx lányaival
Engels és Marx, Marx lányaival

Karl Marx (magyarosan Marx Károly, Trier, 1818. május 5.London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója, a tudományos szocializmus alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, aki kiemelkedő hatást gyakorolt a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Élete során számos írást publikált. Művei közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894), melyeket Friedrich Engelsszel, a kor egy másik jelentős gondolkodójával közösen szerkesztett.

A poroszországi Trier városában született módos középosztálybeli kikeresztelkedett német zsidó családba. Ügyvéd apja kívánságra jogot tanult a Bonni Egyetemen, majd Berlin legnagyobb, s Németország egyik legjobb egyetemén, a Humboldt Egyetemen.

Közéleti tevékenységét tanulmányai befejezése után radikális újságokban megjelentetett írásaival kezdte meg, melyek a történelmi materializmus elveit fektették le. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, ahol folytatta radikális nézetei publikálását. Itt érte a „népek tavasza”, az 1848-as forradalmak sorozata. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeikkel együtt Londonba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát.

Marx tanai társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiák együttese, melyet róla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Úgy gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti osztályharc a nincstelenek osztálya, a proletariátus győzelméhez vezet, és ezáltal létrejöhet az osztály nélküli társadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Az oda vezető utat a forradalomtól várta, és azt is gondolta, hogy megszüntethető a magántulajdon.

Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként való leírásáról ismert. Elméleti munkásságával és közvetlen részvételével több európai munkásszervezetben, köztük a Kommunisták Szövetségében és az Első Internacionáléban fejtett ki jelentős forradalmi tevékenységet. Az általa lefektetett marxista ideológia mind jobb-, mind baloldalról éles bírálatokat kapott, és munkássága adta a 20. században működő baloldali diktatórikus rendszerek fő ideológiai hátterét.