STS–128

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–128
STS-128 patch.png
STS-128 Crew Photo.jpg
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Discovery
Hordozórakéta Discovery űrrepülőgép
A repülés paraméterei
Start 2009. augusztus 28. 23:59 (EDT)
Starthely 39A
Leszállás
ideje 2009. szeptember 11. 17:53 (PDT)
helye Edwards légitámaszpont
Időtartam 13 nap
Előző repülés
Következő repülés
STS–127 STS-127 patch.png
STS–129 STS-129 patch.png

Az STS–128 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 128., a Discovery űrrepülőgép 37. repülése.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 13 napos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Nicole Stott Nemzetközi Űrállomás 20. és 21. személyzetének tagjaként váltotta Timothy Lennart Kopra ISS fedélzeti mérnököt.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System (OBSS) rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát.

Hasznos teher[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Leonardo Multi-Purpose Logistics Module (MPLM) fedélzetén logisztikai árút (víz, élelmiszer, ruházat, személyes tárgyak, orvosi- eszközök, berendezések, kutatási- kísérleti anyagok és eszközök) szállítottak, közöttük egy, a hűtőrendszerben használt ammóniát tartalmazó tartályt (Lightweight Multi-Purpose Experiment Support Structure Carrier). Visszafelé bepakolták a csomagoló anyagokat, kutatási eredményeket, a szemetet.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS–128 küldetéssel együtt)

Induló ISS Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Visszatérő ISS Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zivatar az LC–39A indítóállásnál augusztus 24-én

Az STS–127 indításakor az ET–131 jelű külső üzemanyag-tartályról újra szigetelőanyag-darabok váltak le, ezért július végén, már a VAB-ban a gyorsítórakétákkal összeszerelt ET–132 üzemanyag-tartály hőszigetelés-ragasztásán szilárdsági teszteket végeztek. Ezek eredménye kielégítő volt.[1] Közvetlenül a kedvező vizsgálati eredmények után újabb 125 tesztet írtak elő, és a startot augusztus 18-ról 26-ra halasztották.[2]

Az összeszerelt komplexum augusztus 4-én hagyta el a VAB-ot.[3] A startot később augusztus 24-ére hozták előre, azonban az elektromos rendszer egyik elosztója hibásnak bizonyult, ennek cseréje után a rá között berendezéseket le kellett tesztelni, ami 24 órás késést eredményezett, az indítást 25-ére tolva,[4] ekkor azonban az időjárás (zivatarok, villámok) miatt kellett újabb 24 órával halasztani, 26-án 07:10-re.[5]

Repülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első és második nap, augusztus 29., indítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Discovery indítása

2009. augusztus 29-én 05:59-kor (magyar idő szerint augusztus 28, 23:59 EDT) a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89,33 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 219 kilométer, az apogeuma 264 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 121 422 kilogramm, leszálló tömeg 116 056 kilogramm. Szállított hasznos teher 16 973 kilogramm.

Különös figyelmet szenteltek a hajtóanyagtartályról esetleg leváló hőszigetelés- és jégdaraboknak, de ilyen eseményre nem került sor. Az egyik szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta egyik főernyője nem nyílt ki, emiatt az Atlanti-óceánba 17g túlterheléssel csapódott, ami kisebb sérüléseket okozott. A Föld körüli pálya elérése után kinyitották a raktérajtókat, és a mögöttük található parabolaantennát, így lehetővé vált a nagy sebességű kommunikáció a Földdel.[6] A nap folyamán később sor került a hővédő pajzs ellenőrzésére.[7]

Harmadik nap, augusztus 30. dokkolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összekapcsolódás előtt a Discovery egy teljes fordulatot tett kereszttengelye körül, hogy körbefényképezhessék, a hővédő pajzs esetleges sérüléseit keresve

Az űrrepülőgép, első indításának (STS–41–D) 25. évfordulóján, a Nemzetközi Űrállomás megközelítése után végrehajtotta a Rendezvous Pitch Maneuvert (RPM), azaz kereszttengelye körül egy teljes fordulatot tett, miközben az űrállomásról Gennagyij Padalka és Michael Barrett fényképezte, a hővédő pajzs sérüléseit keresve. Ezután a Discovery Harmony modul PMA–2-es dokkolóberendezéséhez kapcsolódott. A dokkolás során kipróbálták az automatikus dokkoláshoz szükséges, az űrrepülőgép dokkolóberendezéshez képesti helyzetét mérő TriDAR berendezést.[8]

Negyedik nap, augusztus 31.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Discovery robotkarjának segítségével az MPLM Leonardot kiemelték a raktérből és hozzákapcsolták az űrállomáshoz. A segédhajtómű-rendszer egyik, finom manőverezéshez használt Vernier-fúvókája meghibásodott, ez később problémát okozott az űrszemét-darabok kerülgetésénél és a szétkapcsolódás utáni manőverezésnél.[9]

Ötödik nap, szeptember 1. EVA 1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, 6 óra 35 perces űrsétát Nicole Stott és John Daniel Olivas hajtották végre. Leszereltek egy kiürült ammóniatartályt az integrált rácsszerkezet P1 eleméről, melynek helyére a következő űrsétán szerelik fel az új, teli tartályt. Az üres tartályt visszaszállítják a Földre, de mivel helyét a raktérben elfoglalja a teli tank, ezért a robotkaron hagyták. Leszereltek két kísérleti berendezést (EuTeff és MISEE 6) a Columbus modul külsejéről, melyeket szintén visszavisznek a Földre. Ezzel párhuzamosan a legénység többi része az MPLM-ről az űrállomásra rakott át különböző berendezéseket, többek között a C.O.L.B.E.R.T. futószőnyeget.[10]

Hatodik nap, szeptember 2.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folytatódott az MPLM kirakodása és a felszállított berendezések installálása, emellett Olivas és Hernandez (@Astro_Jose) Twitteren és YouTube-on feltett kérdésekre válaszolt.

Hetedik nap, szeptember 3. EVA 2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arne Christer Fuglesang a második űrsétán, a Canadarm2 robotkaron állva, a két ammóniatartállyal

A küldetés második, 6 óra 39 perces űrsétáján John „Danny” Olivas és Christer Fuglesang elhelyezték az új ammóniatartályt és csatlakoztatták az űrállomás hűtőrendszeréhez, ezzel a tervezettnél előbb elkészültek, így néhány kisebb, előre nem tervezett tartalékfeladatot is elvégezhettek. A legénység többi tagja folytatta a felszállított rakomány átrakását a Discoveryről és az MPLM-ből az űrállomásra.[11]

Nyolcadik nap, szeptember 4.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A napot a legénység nagy része pihenéssel töltötte. Tim Kopra folytatta munkájának átadását az őt az űrállomáson követő Nicole Stottnak. Olivas és Fuglesang a következő napi űrsétára készülve, az éjszakát a Quest zsilipkamrában, kisebb légnyomáson töltötték.

Kilencedik nap, szeptember 5. EVA 3[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Danny Olivas during EVA 3.

A küldetés utolsó, 7 óra 1 perces űrsétáján Olivas és Fuglesang kábeleket szereltek fel az integrált rácsszerkezet és az Unity modul közé, ezzel előkészítve a Tranquility modul helyét, mely az STS–130 repülésen, előre láthatólag 2010 februárjában kerül a helyére. Elhelyeztek két GPS-antennát is, mely a japán HTV teherűrhajó két héttel későbbi dokkolását segíti elő. Az S3 rácselemen rögzítőrendszert (Payload Attachment System) szereltek fel, erre később kísérleti berendezéseket lehet felszerelni.[12]

Tizedik nap, szeptember 6.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személyzet az űrállomáson végzett kísérletek eredményeit tartalmazó konténereket rakodott az űrrepülőgépre, hogy azokat visszaszállíthassák a Földre, később pihentek.

Tizenegyedik nap, szeptember 7.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nap az MPLM lezárásával kezdődött. Ezután leválasztották az űrállomásról, és a robotkarok segítségével áthelyezték az űrrepülőgép rakterébe. A Földre visszatérő legénység átszállt az űrrepülőgépbe, majd lezárták a dokkolóberendezéseket, eztán nyugovóra tértek.

Tizenkettedik nap, szeptember 8.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szétválás után, melyet a finom manőverezésre szolgáló hajtóművek részleges meghibásodása miatt a szokásostól eltérő módon hajtottak végre, az űrrepülőgép egyszer körberepülte az űrállomást, miközben újra ellenőrizték a hővédő pajzs állapotát, majd eltávolodott tőle. A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat. A szétkapcsolódás után 13 órával űrszemét közelítette meg az űrállomást, de kitérő manőverre végül nem volt szükség.[13]

Tizenharmadik nap, szeptember 9.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az űrrepülőgép személyzete felkészült a leszállásra, az ilyenkor szokásos ellenőrzések (kormányfelületek, manőverező hajtóművek, robotpilóta) mellett visszahajtották a raktérbe a Ku-sávú, nagy sebességű kommunikációt lehetővé tévő parabolaantennát.[14]

Tizennegyedik nap, szeptember 10.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leszállást a Kennedy Űrközpontban 23:47-kor (UTC) tervezték, de ezt egy fordulattal el kellett halasztani az időjárás miatt. A második leszállási alkalom, egy fordulattal később, szeptember 11-én 00:40-kor (UTC) szintén alkalmatlannak bizonyult a rossz időjárás miatt.[15]

Tizenötödik nap, szeptember 11., leszállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Discovery leszállása

Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) 00:53-kor (UTC, magyar idő szerint hajnali 02:53-kor) leszállt. Összesen 13 napot, 20 órát, 54 percet és 55 másodpercet töltött a világűrben. 9 262 217 kilométert (5 755 275 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára.[16][17]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bergin, Chris: STS-128: Completed ET-132 intertank pull tests show positive results (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. július 21. (Hozzáférés: 2009. július 25.)
  2. Bergin, Chris: STS-128: Discovery rolling to VAB on Sunday following ET-132 clearance (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. július 25. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  3. Bergin, Chris: STS-128: Discovery rollout – Unique SRB repairs to take place at Pad 39A (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. augusztus 3. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
  4. Bergin, Chris: STS-128: Engineers successfully troubleshoot Main Bus Controller issue (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. augusztus 14. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  5. Malik, Tariq: Stormy Weather Thwarts Space Shuttle Launch (angol nyelven). SPACE.com, 2009. augusztus 25. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  6. Frey, Sándor: Úton a Discovery, 2009. augusztus 29. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  7. Bergin, Chris: STS-128: Flight Day 2 Inspections complete on Discovery’s TPS (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. augusztus 29. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  8. Gebhardt, Chris: Birthday girl docks with ISS – TriDAR test for new AR&D Docking System (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. augusztus 30. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  9. Bergin, Chris: STS-128: DAT working through RPM imagery – Discovery gains full FI clearance (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  10. Gebhardt, Chris: STS-128: EVA-1 completed – Vernier Thruster failure analysis continues (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 1. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  11. Gebhardt, Chris: EVA-2: Ammonia Tank replacement complete – DAT’s TPS clearance rationale (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  12. Bergin, Chris: Final STS-128 EVA completed – PMA3 clocking issue under evaluation (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 5. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  13. Gebhardt, Chris: STS-128: Discovery Undocks from Station; Landing Set for Thursday (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  14. Bergin, Chris: STS-128: High praise for ISS visit as Discovery is checked out for entry (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 9. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
  15. Gebhardt, Chris: STS-128 landing moves to Friday – Vernier Thrusters recovery options outlined (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
  16. Frey, Sándor: STS-128: Újra a Földön a Discovery. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 12. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  17. Gebhardt, Chris; Chris Bergin: Discovery makes perfect landing in California – STS-131 flow preview perfect (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. szeptember 11. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–128 témájú médiaállományokat.
  • STS–128. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  • STS–128. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  • STS–128. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  • STS–128. nss.org. (Hozzáférés: 2014. január 1.)