Teherűrhajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ESA Jules Verne ATV teherűrhajója

A teherűrhajó egy olyan speciális, személyzet nélküli szállítóeszköz, mely automatikusan repülve utánpótlást juttat céljához, ami jellemzően orbitális pályán haladó űreszköz.

Nélküle nagyobb űrállomás (Nemzetközi Űrállomás, néhai Mir) nem működhet hosszabb ideig. Ezen űreszközök nem végeznek tudományos feladatot, pusztán az űrállomás üzemeltetéséhez fontos utánpótlásokat juttatják fel velük.

Teherűrhajót először 1978-ban használnak, azóta szállítottak utánpótlást a Szaljut–6-ra, a Szaljut–7-re, a Mirre és a Nemzetközi Űrállomásra.

Rakomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Száraz rakomány: hardverek az űrállomás fejlesztéséhez-karbantartásához, élelmiszer, a legénység személyes csomagjai. A személyzet a légzsilipen keresztül érheti el a szállítmányt.

Nyomás alatt lévő raktérben.

  • Folyadék rakomány: üzemanyag az űrállomás pályán tartásához, ivóvíz.

Nyomás nélküli raktérben

Űrhajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg használatban lévő teherűrhajó típusok:

Név Első útja Legnagyobb felszállási tömege Legnagyobb hasznos teher
Európai Űrügynökség Automated Transfer Vehicle 2008. március 9. 20 700 kg [1] 7 667 kg [2]
Japán Űrügynökség H–2 Transfer Vehicle 2009. szeptember 10. 16 500 kg [3] 6 000 kg [3] (becsült)
RKA Progressz 1978. január 20. 7 249 kg 2 350 kg
USA Dragon 2010. december 8.[4] 10 200 kg [5] 6 000 kg [5]
USA Cygnus 2011. június [6] 3 800 ~ 4 500 kg 2 000 ~ 2 700 kg [7]

Tervezett típusok

Név Első útja Legnagyobb felszállási tömege Legnagyobb hasznos teher
Európai Űrügynökség Advanced Reentry Vehicle 2015 *legkorábban [8] 20 000 kg körül

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]