Ráday Pál (politikus)

Ráday Pál
Mányoki Ádám: Ráday Pál arcképe (1726-1727)
Született	1677. július 2. Losonc
Elhunyt	1733. május 20. (55 évesen) Pécel
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Ráday Gedeon Ráday Eszter
Foglalkozása	kancellár, könyvtáralapító
Tisztsége	kancellár
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felesége Kajaly Klára 1724-ben. Mányoki Ádám festménye

Rádai Ráday Pál (Losonc, 1677. július 2. – Pécel, 1733. május 20.) II. Rákóczi Ferenc kancellárja, könyvtáralapító.

Családja

Nógrád vármegyei protestáns köznemesi családból származott, apja Ráday Gáspár (†1711) Pest vármegyei alispán, anyja Libertsey Rozália (†1702). 1703-ban eljegyezte az evangélikus Kajaly Klárát (1690–1741. január 8.), Kajaly Pál és Fáy Borbála leányát. Az esküvőt már ekkor megtartották, de miután hitvese még csupán 13 éves volt, a lakodalomra jóval később, 1705. január 13–16-án került sor Gács várában. Gyermekeik: Ráday Gedeon (1713–1792), Ráday Eszter (1716–1764)

Élete

Gyermekéveit és élete nagy részét Nógrádban töltötte. A losonci református iskolában tanult a syntaxisig, akkor Rahóra ment, a híres Braxatoris keze alá; ennek halála történvén, csak egy évig maradt tanítása alatt; azután Losoncon a mesterek egész kara nevelte a logikáig; 1693-ban Selmecbányán, 1694-ben Körmöcbányán tanult philosophiát és theologiát.

Ráday Pál szobra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában

Ráday és Kökényesdi László levelezéséhez használt rejtjelkulcs

1695-ben készen volt tanulmányaival s latinul, németül és franciául folyékonyan beszélt és írt; ekkor törvénygyakorlatra ment Kajali Pál Nógrád- és Hont vármegye jegyzője (későbbi apósa) mellé. 1698-ban hadi gyakorlaton volt két évig Forgách Simon gróf horvát bán mellett mint titkár és két hadjáratban vett részt. Kajali 1699-ben lemondván, Nógrád rendei Rádayt választották helyébe jegyzőnek. 1700-ban építette a ludányi házat.

1703-ban a gácsi várba szorult nemesség letévén Rákóczi részére a hűségesküt, ezt tenni csak maga Ráday vonakodott minden fenyegetés ellenére, míg a fejedelem szép szóval a maga részére meg nem nyerte. Már 1704-ben Rákóczinak belső titkára volt s ő fogalmazta a Recrudescunt kezdetű híres kiáltványt. II. Rákóczi többször követül küldte északi és keleti udvarokhoz: 1704-ben Lengyelországba, XII. Károly svéd királyhoz, I. Frigyeshez és visszatérőben Leszczyński Szaniszló királlyá választására. 1704-ben Bercsényi Miklós mellett a selmeci békeértekezleten vett részt, 1705-ben, a szécsényi országgyűlésen pedig mint fejedelmi előadó szerepelt. Híres stiliszta és szónok volt.

1707-ben az erdélyi országgyűlés és erdélyi kancellária igazgatójává választotta. 1707-ben Nagy Péter cárnál volt és vele szövetséget kötött. 1708. jelen volt a trencsényi ütközetben. 1709-10. ismét XII. Károlynál és a török szerdárnál járt Benderben. Rákóczival Lengyelországba szorulván ki, Stryből Debreczenbe jött Pálffyhoz békealkudozásra; a confederátusok szatmári gyűlésén lelkesen védte fejedelmét. A szatmári béke után hazajött és Bécsben letette a hűségesküt. 1712. Nógrád követe volt a III. Károlyt koronázó országgyűlésen; szónoki tehetsége az uralkodó előtt is nem egyszer érvényesült reform. hitsorsosai ügyében. Az 1714-15. országgyűlésen is nagytekintélyű szerepet vitt. Tagja lett több országos bizottságnak 1722-ig. 1723-ban buzgón pártolta a pragmatica sanctiót.

Élete végén sokat betegeskedett, gazdálkodott és irodalmi foglalkozásnak élt. Ráday egyike volt a legelső könyvgyűjtőknek, a hungarikákból először állított könyvtárt; ő vetette meg a híres Ráday-könyvtár alapját. Énekei, melyeket Szenczi Molnár Albert zsoltárainak formájában szerzett, a protestáns énekköltészetet új hangokkal gazdagították. Meghalt 1733. május 20. Pécelen. Losoncon van eltemetve.

Művei

• Lelki hódolás, avagy az igaz keresztyénhez illő buzgó imádságok; mellyekkel mintegy parancsolat szerént való bizonyos adóval, az ő Urának s Istenének be-hódolni tartozik. Mellyet, már azelőtt maga gyakorlására (in privato) el-készítvén, most, némely hozzá-tartozóinak kivánságokra és másoknak-is hasznokra, ahoz alkalmaztatott istenes új énekekkel ki adott. Kassa, 1710. (Ez az első kiadás ismeretlen, Debrecen 1715., 1724., 1747., 1761., 1774., Lőcse, 1726. ez a kiadás kétséges, Pozsony, 1770., Pest, 1791).
• Ráday Pál napló-írása 1677-1720. Pest, 1866. (Kiadva Thaly Kálmántól a Rákóczi-Tár I. kötetében és az Irodalomtörténeti Közleményekben 1892. 106-109. I. az eredetiből közölve. Eredetije a péczeli gróf Ráday-könyvtárban. Thaly a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő másolatból közölte.).
• Benderben menő Utazásomnak Diáruma. Pest, 1841. (Eredetije a péczeli gr. Ráday-levéltárban, másolata a nemzeti múzeumban. Kiadva Jerney Jánostól, Tudománytár, 1841. Értekezések IX., de régisége modernizálva; másodszor Thalytól a Rákóczi-Tár I. kötetében az eredeti helyesírással.).
• Rádai Ráday Pál munkái. Összegyűjtötte és életrajzzal bevezette Négyesy László. Bpest 1889. (Olcsó Könyvtár 256. sz. A Lelki Hódoláshoz alkalmaztatott Istenes új énekek, Egyéb versek a Lelki Hódolásban, Ráday Pál versei Darvas János eczetéről, Ráday Pál levele prózában az előbbihez, Utóirat versben az előbbihez, Epitaphium versben az előbbihez, Ráday Pál önéletrajza, Benderben menő utazásomnak Diáriuma.).
• Kéziratban: Descriptio historiae arcanae infausti praeteriti belli. Sub Carolo VI-to scripta. Anno 1713. (III. Károly felszólítására latinul írta. A Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában, ívrét, 29 lap, eredeti kézírás, öt lap még más írás: a Ráday által kötött 1707-ik szövetség Nagy Péter czárral); Ráday Pál énekei közül egynehány. Pápa, 1720. 12 rét könyvecske a Nemzeti Múzeumban (az Istenes Énekekből kiírt másolat); A theologia magyarázata latin distichonokban. (Ily művéről csak egyik halotti szónok Miskoltzi Sz. János után van tudomásunk, de tényleg nem ismerjük.)

Ráday Pálnak és feleségének arcképét Mányokitól a Ráday Könyvtár őrzi.

Emlékezete

Ráday Pál emléktáblája a családról elnevezett utcában, Budapest, IX. kerület, Ráday utca 2.

Közterületek

• Ráday utca (Budapest, IX. kerület)

Intézmények

• Ráday Pál Gimnázium (Pécel, 1962-ben alapítva)
• Ráday Könyvtár (Budapest, IX. Ráday utca )
• Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma (Kecskemét)

Ráday Pál ÁMK Harta, Bajcsy-Zs. u. 4.

Kapcsolódó szócikkek

• A barokk kor magyar irodalma
• Ráday-kastély, Pécel

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  

Külső hivatkozások

• Böszörményi István: Ráday Pál és a Rákóczi szabadságharc
• A Ráday Könyvtár honlapja
• Ráday Pál: Rádai Ráday Pál munkái. (Hozzáférés: 2010. november 19.)