Riksdag
Riksdag | |
![]() | |
![]() | |
Alapítva | 1971 |
Jogelőd | Swedish bicameral parliament |
Székhely | Parliament House of Sweden (Riksdagshuset) (Stockholm község, ![]() |
![]() | |
A Riksdag weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Riksdag témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Riksdagen_June_2011.jpg/280px-Riksdagen_June_2011.jpg)
A Riksdag vagy Sveriges riksdag Svédország egykamarás parlamentje.
Felépítése
- Házelnök Andreas Norlén (2018. szeptember 24. óta)
- Létszáma: 349 tagú
- Választás: a képviselőket négy évre választják
- Legutóbbi választások: 2018. szeptember 9-én
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Sveriges_riksdag.jpg/280px-Sveriges_riksdag.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Riksdag_assembly_hall_2006.jpg/280px-Riksdag_assembly_hall_2006.jpg)
Összetétele
A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag házelnökének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.
Jelenlegi összetétele
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Sveriges_riksdag_20180924.svg/220px-Sveriges_riksdag_20180924.svg.png)
Kormánypártok Szociáldemokrata Párt (100) Külső támogatók (költségvetési együttműködés) Centrum Párt (31) Egyéb külső támogatóBaloldali Párt (28) |
Ellenzék Mérsékelt Párt (70) |
Kormány
A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a házelnök kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.
Politika
A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).
Választások
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre. A választást korábban szeptember harmadik vasárnapján tartottak, 2013 óta pedig szeptember második vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.
Története
A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.