Rezsőfalva
Rezsőfalva (Rudinská) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Kiszucaújhelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1598 | ||
Polgármester | Jozef Švirík | ||
Irányítószám | 023 31 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | KM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1015 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 90 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 448 m | ||
Terület | 10,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889°N 18.719444°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889°N 18.719444°E | |||
Rezsőfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rezsőfalva (1899-ig Rudinszka, szlovákul Rudinská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
Zsolnától 10 km-re északra fekszik.
Története
1579-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában "Postenni" néven említik először. Első lakója 3 vlach pásztorcsalád és néhány zsellércsalád volt, akik a pásztorkodáson kívül favágással foglalkoztak. 1598-ban pásztortelepülésként szerepel oklevélben "Rudniczka" alakban. 1798-ig a budatíni váruradalom részeként a Szúnyogh család birtoka. Ezután a Csákyak lettek a birtokosai, akik 1848-ig a feudalizmus végéig bírták. Lakói közül később sokan a drótosságból éltek és családjukkal együtt vándoroltak egyik helyről a másikra. Házai fából épültek, az első kőépület csak 1896-ban épült.
Vályi András szerint "Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Rudinszka, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelytől észak-nyugotra 1 mfd. Számlál 939 kath. Fenyves erdeje derék. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 949 lakosából 926 szlovák volt.
2011-ben 968 lakosából 926 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.