Rezsőfalva
| Rezsőfalva (Rudinská) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Kiszucaújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1598 |
| Polgármester | Jozef Švirík |
| Irányítószám | 023 31 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | KM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1015 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 90 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 448 m |
| Terület | 10,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″ | |
| Rezsőfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rezsőfalva (1899-ig Rudinszka, szlovákul Rudinská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 10 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
1579-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában „Postenni” néven említik először. Első lakója 3 vlach pásztorcsalád és néhány zsellércsalád volt, akik a pásztorkodáson kívül favágással foglalkoztak. 1598-ban pásztortelepülésként szerepel oklevélben „Rudniczka” alakban. 1798-ig a budatíni váruradalom részeként a Szúnyogh család birtoka. Ezután a Csákyak lettek a birtokosai.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”[2]
A Csákyak 1848-ig, a feudalizmus végéig bírták. Lakói közül később sokan a drótosságból éltek és családjukkal együtt vándoroltak egyik helyről a másikra.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudinszka, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelytől észak-nyugotra 1 mfd. Számlál 939 kath. Fenyves erdeje derék. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
Házai fából épültek, az első kőépület csak 1896-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 949 lakosából 926 szlovák volt.
2011-ben 968 lakosából 926 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
