Havas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havas (Snežnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Kiszucaújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1426
Polgármester Ján Pokrivka
Irányítószám 023 32
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség 987 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 398 m
Terület 5,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Havas  (Szlovákia)
Havas
Havas
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 18° 47′ 33″
é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 18° 47′ 33″
Havas weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Havas (1899-ig Sznazsnicza, szlovákul Snežnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban. 2011-ben 987 lakosából 946 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re északkeletre a Havas-patak partján fekszik.

Története [szerkesztés]

1426-ban "Szneznych" alakban említik először, a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1438-ban "Sznesznicze", 1439-ben "Sneznice", 1511-ben "Zneznycza" alakban szerepel az írott forrásokban. 1511-ben az óvári uradalom része lett. 1598-ban egy malom és 10 ház állt a faluban. 1784-ben 34 házában 35 család és 243 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 309 lakosa, 1850-ben 352 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, drótozással foglalkoztak. Később sokan idénymunkákból éltek.

Vályi András szerint "SZNESNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 3/4 mértföldnyire; határja néhol meglehetõs." [2]

Fényes Elek szerint "Szneznicza, tót falu, Trencsén vmegyében, Tepliczához északra 1 órányira, 352 kath. lak. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna." [3]

1910-ben 414, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

2001-ben 957 lakosából 953 szlovák volt.

Híres személyek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés