Ratnóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 22:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Ratnóc (Ratnovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Rangközség
Első írásos említés1240
PolgármesterPeter Gogol
Irányítószám922 31
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPN
Népesség
Teljes népesség1079 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség121 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület8,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 29″, k. h. 17° 50′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 29″, k. h. 17° 50′ 44″
Ratnóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratnóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratnóc (szlovákul Ratnovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése

Pöstyéntől 4 km-re délre, a Vág bal partján fekszik.

Története

1240-ben „Ratun" néven említik először.

Vályi András szerint: „RATNÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Gróf Brunszvik, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szokolóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja tágas, és jó termékenységű, zöldséget termő kertyei hasznosak, legelője alkalmatos, piatza Galgóczon, fája nints sem tűzre, sem pedig épűletre, Vágvize gyakran károsíttya határját, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: „Ratnócz, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, Pőstyénhez 1 órányira: 108 kath., 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Ratnócz, a Vág balpartján, Pöstyéntől délre fekvő tót község, 432 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1726-ban épült. Földesura gróf Desasse János volt. A XII. század elejénRanic" néven, a XIII. század közepén pedig „Ratun" elnevezéssel, mint nyitrai várbirtokot említik."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 915 lakosából 908 szlovák volt.

2011-ben 1019 lakosából 966 szlovák.

Nevezetességei

  • Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1320-ban építették. Koragótikus, egyhajós építmény. Tornyát 1659-ben újjáépítették.

Külső hivatkozások

Források