Ugrás a tartalomhoz

Ralph Maxwell Lewis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 14., 18:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Korai évek és tanulmányai)
Ralph Maxwell Lewis
Született1904. február 14.[1]
New York
Elhunyt1987. január 12. (82 évesen)
San José
ÁlneveSar Validivar
Állampolgárságaamerikai[2]
SzüleiHarvey Spencer Lewis
Foglalkozása
  • író
  • okkultista
  • misztikus
Halál okatranzíció
SablonWikidataSegítség

Ralph Maxwell Lewis 1904. február 14.-én, délelőtt 10:30-kor[3] született New York-ban Harvey Spencer Lewis és Mollie Goldsmith Lewis[3] fiaként és a Rózsakeresztes rend, AMORC Imperátora volt 1939-től 1987-ig.[4][5][6] Számos miszticizmusról szóló könyv írója, melyek legtöbbje beszerezhető az AMORC-tól.

Korai évek és tanulmányai

1909. január 27-én született meg testvérhúga, Vivian Sybil Lewis. Ralph M. Lewis tanulmányait New York-ban kezdte, de édesanyja 1913-ban bekövetkezett halála után apja New Jersey államba küldte rokonokhoz és hogy a katonai akadémián tanuljon. 1914-ben apja újra megházasodott, elvette Marta Morfiert, akitől Ralphnak két féltestvére született, 1915-ben öccse, Earle Cromwell Lewis, míg 1917-ben Madeleine Lewis nevű húga.[3] 1918-ban a család elköltözött San Franciscóba, Kalifornia államba, ahova Ralph iskolái elvégeztével, 1919-ben követte őket. Itt kezdte meg jogi és számviteli tanulmányait 1919-ben. 1923. március 28-án házasságot kötött Gladys Natishna Hammerrel, aki 1978-ban bekövetkezett tranzíciójáig állt mellette hű társaként.

Az imperátori címig tartó út

Ralph M. Lewis 1921. február 6-án – különleges engedéllyel, betöltött 17 éves életkora előtt 8 nappal – lépett be a Rendbe. Különböző filozófiai megközelítések, gondolkodásmódok lelkiismeretes és szisztematikus tanulmányozásába fogott, tisztségeket vállalt, mígnem 1924 márciusában az AMORC Legfelsőbb Titkárává választották. 1927 július-augusztus hónapjaiban Európába látogatott és a következő országokat érintette: Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország, Hollandia és Svájc. 1934-ben, majd később, 1943-ban is megmászta a – az őslakos klamath indiánok[7] által szentnek tartott – Shasta-hegy nyugati oldalát. A FUDOSI-ban, azaz a Beavató Rendek és Társaságok Egyetemes Szövetségében "Sar Validivar" misztikus néven volt ismert és e szervezet második gyűlésén, 1936 szeptemberében kapta meg martinista beavatását és lett tagja a Martinista és Szinarchikus Rendnek (OM&S).[3]

Imperátori tevékenysége

1939. augusztus 12-én, apja tranzíciója után, az AMORC Legfelsőbb Nagypáholyának Igazgató Tanácsa Imperatorrá választotta. Szeptember 1-jén, a Második világháború kitörésének napján, az Augustin Chaboseau Nagymester által vezetett Tradicionális Martinista Rend (T.M.O.) frissen beavatott tagjaként feladatul kapta a martinizmus megalapítását az Amerikai Egyesült Államokban.[8] 1946 július-augusztusában Brüsszelben részt vett a FUDOSI tanácskozásán, melynek célja a rózsakeresztes csoportok háború utáni helyreállítása, újraindítása volt. Sorra alakultak újjá az európai rózsakeresztes szervezetek (számos már az AMORC égisze alatt), ám e szövetség végül feloldhatatlan nézetkülönbségek miatt 1951-ben feloszlott.

1956 nyarán megalapította a Portugál-nyelvű Nagypáholyt Brazíliában és a nemzetközivé terebélyesedett szervezet vezetése egyre több utazást, személyes részvételt követelt tőle a világ számos pontján. 1966-ban új épületet építtetett a Rózsakeresztes Egyiptomi Múzeum számára. 1971-ben új igazgatási épületet avatott fel a Rózsakeresztes Parkban.[3]

Imperátori tisztségét Legnagyobb Beavatásáig, az 1987. január 12-én bekövetkezett tranzíciójáig töltötte be. Emléke és munkássága – apjához hasonlóan – meghatározó jelentőségű az AMORC történetében. Az AMORC akkori alelnökeként és barátként Cecil A. Poole tartotta a munkásságát és személyét méltató beszédet a búcsúztató szertartásán.[9]

Könyvei

Jegyzetek

  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. a b c d e Lásd itt: http://paxprofundis.org/livros/ralph/ralph.html
  4. The Function of a Rosicrucian — Ralph M. Lewis, F.R.C. | Podcasts (amerikai angol nyelven). www.rosicrucian.org . (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  5. The Legend of the Lost Word — Ralph M. Lewis, F.R.C. | Podcasts (amerikai angol nyelven). www.rosicrucian.org . (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  6. Rosicrucian Writings Online (amerikai angol nyelven). rosicrucian.50webs.com . (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  7. Utalás a népcsoportra itt: Klamath név eredete
  8. Utalás itt: A T.M.O. története
  9. Cecil A. Poole. Rosicrucian Memorial Ceremony 1987 - Ralph M.Lewis (angol nyelven). San José: AMORC. (Hozzáférés ideje: 2020-01-13.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ralph Maxwell Lewis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források