Rabcsice
Rabcsice (Rabčice) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Námesztói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1616 | ||
Polgármester | Jozef Slovík | ||
Irányítószám | 029 45 | ||
Körzethívószám | +421 43 | ||
Forgalmi rendszám | NO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2024 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 715 m | ||
Terület | 22,183 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 30′ 22″, k. h. 19° 31′ 10″49.506111°N 19.519444°EKoordináták: é. sz. 49° 30′ 22″, k. h. 19° 31′ 10″49.506111°N 19.519444°E | |||
Rabcsice weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabcsice témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rabcsice (szlovákul: Rabčice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
Námesztótól északra, a Babia Góra tövében, a lengyel határ közelében.
Története
1616-ban említik először.
Vályi András szerint „RABCSICZA. Tót, és lengyel falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Baba Gura hegye alatt, Felső Lipniczának szomszédságában, ’s Ns Klinovszky Uraknak lakóhelyek; határjának soványsága miatt, negyedik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Rabcsicsa, tót falu, Árva vgyében, a Babagura tövében: 1138 kath., 8 zsidó lak. Kath. par. templom, 2 vizimalom. Sessioja 73 4/8. F. u. az árvai uradalom, de 12 1/8 sessiot a Klinovszky nemes család bir. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1032 többnyire szlovák lakosa volt.
2011-ben 1961 lakosából 1885 szlovák volt.
Nevezetességei
- Katolikus templom barokk stílusban (1804–16)
- Kápolna (1815)
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.