Piski csata

Piski csata
Konfliktus	1848–49-es forradalom és szabadságharc
Időpont	1849. február 9.
Szemben álló felek
Magyarország Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Kemény Farkas Bem József Puchner Antal Szaniszló
é. sz. 45° 50′ 10″, k. h. 23° 02′ 48″45.836111, 23.046667
A Wikimédia Commons tartalmaz Piski csata témájú médiaállományokat.

A régi piski híd csonkja a mai közúti híd felett

A régi piski híd a 19. században

A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. A Sztrigy folyó stratégiai jelentőségre szert tett hídjának a birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem és Puchner Antal Szaniszló seregei között.

„	Ha elvész a híd, elvész Erdély.	”
– Bem József

Lefolyása

„A császáriak ágyúja szűnni kezdett, Czecz, báró Kemény Farkas s gróf Bethlen Gergely, a három dandárvezér … a sereget rohamra vezényelték. A 11. és 24. zászlóaljnak jutott a dicsőség előrohanni … utána a többi … a lovasság is bevágott … az ellent egész hosszában megbonták, csakhamar hidat, csatatért, mindent megkaptak.” Kővári László, a forradalom erdélyi krónikása.

A magyar szabadságharcban a legendás 9. zászlóalj, illetve később a 11. zászlóalj, megkülönböztető jelzése volt a vörös sapka. A 9. zászlóalj, amelynek Földváry Károly őrnagy volt a parancsnoka eredetileg a kassai és miskolci újoncokból szerveződött, s tévedésből kapták a vörös sapkát, ám ezt Damjanich János vezetésével vívott délvidéki harcokban tanúsított kiemelkedő vitézségük miatt később is megtarthatták. Kolozsvárott megalakult a 11. zászlóalj Inczédy Sámuel őrnagy vezetésével, akiknek a 9. zászlóalj mintájára Bem tábornok a piski csatában tanúsított önfeláldozó vitézségükért a vörössapka-viselési jogát adományozta.

Az ütközet már 6 óra előtt elkezdődött, ekkor dördültek el az első ágyúlövések. Hamarosan megkezdődött az egész vonalon a harc. 9 óra tájban indult meg az ellenséges gyalogság a 40 méteres híd ellen (a hidat Kemény Farkas katonái védték). A 11. honvédegységet leszorították a hídról. Majd a magyar csapatok szuronyrohamot indítottak a visszafoglalására. Ebbe a kavarodásba érkezett Czetz ezredes csapataival. Czetz a magyar ágyúk előnyös felállításával foglalatoskodott. Ezután a átcsoportosított lövegek tüzet nyitottak, majd a meglepett osztrákok hátrálni kezdtek.

Ebben a pillanatban érkezett Bem tábornok a csatatérre. Amikor látta a csapatai sikerét, parancsot adott a 11. és 55. zászlóaljnak, hogy foglalják el a piski magaslatokat. A császáriak ekkor már az egész frontvonalon visszavonulóban voltak a Piski mögötti magaslatokra. Az ellenséget üldöző magyar csapatok centrumában a Mátyás-huszárok támadták az ellenséges lovasságot, de hirtelen megtorpantak amikor császári vadászok rejtekhelyeikből tüzet nyitottak rájuk. A huszárok meghátráltak és a mögöttük előnyomuló bihari lovasok is így tettek. Eközben az 55. zászlóaljnak elfogyott a lőszere, és amikor észrevették, hogy a bajtársaik visszavonulnak ők is meghátráltak. Puchner ezt látva ellentámadást indított. Bem megdöbbent, hogy már győztesnek hitt ütközet visszájára fordult. De Bem fel volt készülve és a híd mögött felállított két székely zászlóalja és szakasz lovassága útját állta a menekülőknek, majd fél óra alatt ismét csatarendbe állította őket. A császáriak igen meglepődtek amikor egy előnyösen felállított csapattal találták magukat szemben a híd túloldalán. A harc ismét fellángolt, de a császáriak nem tudtak nagyobb kárt tenni a magyar csatarendben, így a ütközetet a erdélyi magyar csapatok nyerték.