Pierre Bayle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Pierre Bayle

Pierre Bayle (La Carla [Carla-le-Comte], Pamiers mellett, Ariège tartomány, 1647. november 18. – Rotterdam, 1706. december 18.) francia filozófus, valláskritikus volt.

Protestáns lelkész fia volt, katolizált, majd visszatért a református hitre. Genfben tanult teológiát, Sedanban, Rotterdamban a protestáns teológiai főiskolán tanított. Szabadgondolkodása miatt támadták a szigorú kálvinisták, ezért elveszítette állását. Legismertebb művében enciklopédikus igénnyel, bátorsággal bírálta a megrögzült tantételeket. Eszmerendszerének alapja a szkepticizmus volt. Tagadta a történelem, az erkölcs és a vallás hagyományos tételeit, a megismerés alapjának a tapasztalatot tekintette. Kimutatta, hogy az ész és a vallás nem férnek meg egymással. Szembeszállt a dogmatizmussal és a vallási türelmetlenséggel. Az ateistáknak toleranciát követelt. Híve volt az állam és az egyház szétválasztásának. A felvilágosodás előfutára volt. Jelentősen hatott Voltaire-re, Leibniz kritikusan viszonyult hozzá. Hatással volt Mikes Kelemenre, Csokonaira Martinovicsra, Kölcseyre.

Fő műve a „Történelmi és kritikai szótár”. Ebben minden vallás létjogosultságát megkérdőjelezte. Szerinte elképzelhető egy ateistákból álló állam is, amelynek tagjai erkölcsösebbek lennének, mint a vallási alapon álló társadalom tagjai. A vallás ugyanis mindig fanatizmussal párosul, ami mások üldözéséhez vezet. A protestánsok azt vallják, hogy Isten ura az emberi cselekedetnek. Tehát Isten a bűn szerzője. A katolikusok választhatnak a jó és rossz között. A kérdés az, hogy Isten miért adta meg a rossz választás lehetőségét?

[szerkesztés] Irodalom

Historical and Critical Dictionary (1695–1697; 1702, kibővítve a 4. kötet, 1740)
Les Œuvres de Bayle (3 kötet, The Hague)
des Maizeaux: Vie de Bayle
Ludwig Andreas Feuerbach: Pierre Bayle (1838)
Damiron: La Philosophie en France au XVIII' siècle (1858–1864)
Sainte-Beuve: Du genie critique et de Bayle (Revue des deux mondes, 1855. december 1.)
A. Deschamps: La Génèse du scepticisme erudit chez Bayle (Liege, 1878)
J. Denis: Bayle et furleu (Párizs, 1886)
Ferdinand Brunetière: La Critique littéraire au XVIII' siècle (1. kötet, 1890), és La Critique de Bayle (1893)
Émile Gigas: Choix de to correspondance inédite de Pierre Bayle (Párizs, 1890), ismertetése a Revue critique-ban, 1890. december 22.
de Budé: Lettres inédites adressées a J. A. Turretini (Párizs, 1887)
J. F. Stephen: Horae Sabbaticae (London, 1892)
A. Cazes: P. Bayle, sa vie, ses œuvres (1905)