Pax Hungarica Mozgalom
A Pax Hungarica Mozgalom – jelentése: magyar béke – egy 2008. január 26-án alakult, 2017-ben megszűnt hungarista szervezet volt Magyarországon.
Eszme
A Pax Hungarica Mozgalom Szálasi Ferenc hungarista (magyar nemzetiszocialista) ideológiáját vallja a magáénak. A Mozgalom ragaszkodik annak három alappilléréhez, a kereszténységhez, a nacionalizmushoz és a szocializmushoz. A hungarizmusról azt vallja, hogy az nemcsak Szálasi Ferenc korára, de a mai korra is alkalmazható apróbb kiegészítésekkel: ilyen kiegészítést többek között azok a problémák igényelnek, amelyek az eszme megszületésekor még nem voltak jelen. A szervezet tagjai ilyen problémának látják például a környezetszennyezés igen magas mértékét, a parasztság szinte teljes eltűnését Magyarországon vagy pedig a cigányság szerintük magas és egyre növekvő létszámát.
A kereszténység alatt azt érti, hogy minden tagjának kereszténynek kell lennie.[1] A PHM által megvalósítandónak tartott hungarista államban a kereszténységé lenne a vezető szerep, azon belül is a történelmi (katolikus, református, evangélikus és ortodox) egyházaké. Ezek konkrét politizálását - például egy-egy párt melletti kampányolás - elveti, de a nemzet erkölcsi felemelésében és az országépítésben számít rájuk.[2]
A PHM nacionalizmusa a Szálasi Ferenc által megfogalmazott gondolatra épül: „Aki a hazáját, népét, nemzetét igazán szereti, megérti egy másik nép, nemzet, haza emberének népszeretetét, nemzetszeretetét, hazaszeretetét!"[3] Állításuk szerint távol áll tőle a sovinizmus, más nemzetek, népek lenézése, de a valóságban ez nem igaz. Egy népcsoportot sem tart kiirtandónak, hanem azt mondja ki, hogy egyes népek bizonyos másik népekkel nem tudnak egy területen, egy államszervezetben élni. Így a zsidóságot és a cigányságot sem elpusztítani, hanem kitelepíteni akarja Magyarországról, mivel úgy véli, nem tud ez a két nép a magyarral együtt élni, ezért távozniuk kell a magyarság, de saját érdekükben is. A PHM a nácikhoz hasonlóan származás szerint tekint valakit kizárólagosan zsidónak vagy cigánynak, nem pedig a szerint hogy ki minek vallja magát.[4]
A szocializmust nem kommunista vagy szociáldemokrata értelemben veszik, hanem a keresztény hivatásrendiség alapjain áll. Elvetik az örökletes címekből (nemesség) származó előnyöket. Mindenkit erkölcsisége és egyéni teljesítménye alapján kívánnak megítélni. Nem osztályokba, hanem hivatásrendekbe sorolják a társadalmat. Mindegyik hivatásrendet ugyanúgy értékesnek tartják: nem jobbnak vagy rosszabbnak, hanem másnak.
Királyságpárti elveket vall a PHM, a királyság intézményét a római császárkor fénykorára jellemző adoptáció rendszerével képzeli el.[5]
Nem tartják magukat szélsőjobboldalinak a PHM tagjai. A politikai szerveződéseket, ideológiákat nem a jobboldal-baloldal struktúrájában szemlélik. Lantos János szórványvezető nyilatkozata szerint a hungarizmus ezek felett áll. A valóságban viszont szoros párhuzam vonható az általuk vallott eszmék, és a szélsőjobboldali ideológiák között, így alapvetően szélsőjobboldalinak tekinthető.[6]
Tevékenység
Szórványos propagandamunkát fejtenek ki (szórólaposztás, plakátolás, köztéri beszédek tartása). Ezen felül előadásokat tartanak, országjárást rendeznek, megemlékezéseken vesznek részt, illetve szerveznek (Becsület Napja, Trianon Felvonulás, Szabadság Napja), illetve túrákat szerveznek. 2012 januárjától havonta megjelent az interneten meghallgatható, illetve letölthető Mozgalom Rádió c. adásuk is, mely április óta szünetel.
Szervezeti felépítés
A Mozgalom felépítése a nemzetiszocialista és hungarista hagyományokhoz hűen hierarchikus. A szervezet vezetője igazgatja a Mozgalmat, aki jelenleg Domokos Endre János biztonsági őr, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület nevű betiltott szervezet egykori szóvivője. Alatta helyezkednek el rangsorban a tagozatvezetők (pl. ifjúsági tagozat, női tagozat), ezen kívül a helyi csoportok vezetői, majd utánuk következnek a tagok. Külön tisztség még a helyettes vezetőé is, mely azonban külön feladatokkal nem jár, csak akkor van jelentősége a tisztségnek, ha a vezető akadályoztatva van hivatalának betöltésében. A szórványvezető pedig azokat a tagokat fogja össze, akik nem tudnak meglévő helyi csoporthoz csatlakozni, mert a lakhelyükön még nem alakult ilyen. Csoport alakításához min. öt felesküdött tag szükséges.[1]
Tagság
A tagfelvételi igénnyel élőknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Kizáró tényezőnek számít a zsidó, cigány vagy nem europid származás. Ezen felül nem lehet tag, aki káros szenvedélyek rabja vagy homoszexuális. Feltétel még, hogy keresztény legyen az illető.
Fél éves próbaidő után nyerhet valaki felvételt a Mozgalomba, ha megfelel a kitételeknek. A tagfelvételhez eskütétel kapcsolódik, mely magában foglalja a keresztségi fogadalom megerősítését és különböző keresztény imádságok, valamint a Hungarista Mozgalom hagyományos esküszövegének elmondása is:
„Hiszek az élő Istenben, hiszek az élő Nemzetben, hiszek az élő Hazámban, hiszek az Ősföld Életszövetségének becsületes, meg nem alkuvó harcában, igaz győzelmében, tervének becsületességében és igazságában, igaz tiszta végrehajtásában! Szent kötelességet vállalok a kapott feladat végrehajtására! A kötelezettségemből fakad számomra a jog, mely az újjáteremtés szent munkájában megillető helyemet törvényesíti, biztosítja és megvédi! Titkot tartok! Parancsot végrehajtok! Az élő Isten és az élő Nemzetem engem úgy segéljen! Ámen!”[1]
Formaruha
A Mozgalom formaruhája a következő: fekete cipő (bakancs vagy félcipő), fekete nadrág (női tagoknak szoknya), zöld ing, sötét színű nyakkendő, fekete, M65 mintájú katonai kabát derék és vállszíjjal („antant szíj”), fekete leventesapka. Nyáron zöld ing fekete nadrággal, a fent említett derék és vállszíjjal.
A felesküdött tagoknak egyedi PHM kitűzőjük van, szív fölött elhelyezve.[1]
Jelképek
A Mozgalom emblémája ezüst színű H betű, vele azonos méretű, csúcsára állított zöld négyzet előtt.
A Mozgalom 175 x 85,5 cm nagyságú hivatalos zászlaját vörös alapon (60 x 85,5 cm), fehér háttérrel a Mozgalom emblémája, ettől jobbra kilencszer vágott mező (öt vörös és négy fehér sáv) alkotja. Ez a Mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt – egymást feltételező – társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezi (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket összefogó Pax Hungarica tartanak össze (négy fehér sáv).[1]
Megszűnése
2017 nyarán jelentette be Domokos Endre János a mozgalom megszűnését.
Források
- ↑ a b c d e A Pax Hungarica Mozgalom szabályzata. [2012. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
- ↑ Kitartás.hu Archiválva 2012. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Hungarista álláspont az új egyháztörvény kapcsán
- ↑ Szálasi Ferenc börtönnaplója 1938-1940, Budapest Főváros Levéltára, 1997
- ↑ Kitartás.hu Archiválva 2012. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben - „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat"
- ↑ Mozgalom Rádió 2012. januári adása Archiválva 2012. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, interjú Domokos Endre Jánossal.
- ↑ Mozgalom Rádió 2012. márciusi adása Archiválva 2012. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben a népbírósági perekről.