Magyarországi ortodox felekezetek
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Az ortodox kereszténységet Magyarországon szervezetileg nem kapcsolódó, egymással hitbeli és szentségi közösségben álló helyi egyházak alkotják:
- Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa (a konstantinápolyi ortodox egyház részeként) – ez utóbbi elsősorban magyar és görög istentiszteleti nyelvet használ,
- magyar ortodox egyházmegye, amelynek főhatósága a moszkvai patriarchátus és székhelye Budapest. Ide tartozik 9 egyházközség magyar, ruszin és görög[forrás?] hívekkel,
- magyarországi bolgár ortodox egyház, aminek főhatósága a szófiai patriarchátus, egy budapesti parókus vezetése alatt áll és két egyházközsége van,
- budai szerb ortodox egyházmegye főpásztora püspöki vikárius, székhelye: Szentendre, 17 szerb parókia tartozik hozzá, főhatósága a belgrádi patriarchátus,
- Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, püspöki vikárius áll az élén, székhelye Gyula, parókiáinak száma 18, főhatósága a román ortodox egyház.
Magyarországon jelenlévő ókeleti felekezetek[szerkesztés]
A magyarországi kopt ortodox és az örmény apostoli ortodox egyház a szó szoros értelmében nem ortodox egyház, nincs szentségi közösségben a többi ortodox egyházzal. Tanításában monofizita közösségek.
A magyarországi ortodoxia története[szerkesztés]
Bár az első ismert magyar keresztények – köztük Szt. István nagyapja, Gyula – Konstantinápolyhoz tartoztak, sőt meg egy saját Metropolitanátust is szerveztek a területen Türkiai Metropolitanátus néven, ami a 11-12. században működött[1], később a történelmi események során a bizánci kereszténység anyavárosa elvesztette magyarországi fennhatóságát. A Habsburg időkben a görög származású közösségeket (Budapest [a Duna-parton álló impozáns Nagyboldogasszony templommal]; Kecskemét, Eger, Tokaj stb.) ugyan görög, illetve görög földről érkező papok, szerzetesek pasztorálták, ám egyházjogilag szerb fennhatóság alá tartoztak. A XX. században ugyan történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: Beloiannisz, Budapest, Kecskemét, Szentes.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baán István. Türkiai Metropolitanátus: A bizánci egyház szervezete Magyarországon a középkorban. ISBN 9783447041461
Források[szerkesztés]
- Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
- Magyar Katolikus Lexikon
- Vallástudomány ELTE. [1]
Irodalom[szerkesztés]
- Baán, István. The Foundation of the Archbishopric of Kalocsa: The Byzantine Origin of the Second Archdiocese in Hungary, Early Christianity in Central and East Europe. Warszawa: Semper, 67-74. o. (1997)
- Baán, István. The Metropolitanate of Tourkia: The Organization of the Byzantine Church in Hungary in the Middle Ages, Byzanz und Ostmitteleuropa 950-1453. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 45-53. o. (1999)
- Véghseő, Tamás (2015). „Reflections on the Background to the Union of Uzhhorod / Ungvár (1646)”. Eastern Theological Journal 1 (1), 147-181. o.
- Koszta, László. Byzantine Archiepiscopal Ecclesiastical System in Hungary?, The Carpathian Basin, the Hungarians and Byzantium. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, 127–143. o. (2014)
- Madgearu, Alexandru (2008). „The Mission of Hierotheos: Location and Significance”. Byzantinoslavica 66, 119-138. o.
- Madgearu, Alexandru (2017). „Further Considerations on Hierotheos’ Mission to the Magyars”. Acta Musei Napocensis 54 (2), 1-16. o.
