Péterfi Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péterfi Tibor
Született1883. június 22.[1]
Dés
Elhunyt1953. január 13. (69 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGróf Ilona Julianna
(h. 1916–1933)[3]
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem ( – 1906. január 27., orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Péterfi Tibor (Dés, 1883. június 22. – Budapest, 1953. január 13.) orvos, hisztológus, egyetemi tanár, Péterfi István (1884–1962) újságíró, zenekritikus bátyja.

Kutatásának fő iránya a kísérleti sejttan és szövettan volt, különös tekintettel a sejtek és a szövetek fizikai-kémiai tulajdonságaira.

Életpályája[szerkesztés]

Péterfi (Rosenfeld) Zsigmond (1845–1917) vasútépítő mérnök, vezérigazgató és Ehrlich Berta (1864–1930) fiaként született zsidó családban. Az 1890-es években szüleivel és két testvérével Kolozsvárra költözött. Középiskolai tanulmányait a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Kezdetben tanárnak készült; írt elbeszéléseket és költeményeket a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Lapokba, az Erő című ifjúsági lapba, az Újság, a Besztercze és a Miskolczi Hírlap című napilapokba. Természettudományi és bölcseleti cikkei jelentek meg az Egyetem című ifjúsági folyóiratban, a Huszadik Században és az Urániában. 1906. január 27-én a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá.[5]

Orvosi oklevelének megszerzése után Apáthy István mellett dolgozott a kolozsvári egyetem zoológiai tanszékén. 1907 szeptemberétől a Budapesti Tudományegyetem I. számú Anatómiai Intézetében Lenhossék Mihály irányítása mellett tevékenykedett, s előbb tanársegéddé választották, majd adjunktusi kinevezést nyert. Az első világháború idején a 2. honvédezred tartalékos főorvosaként frontszolgálatot teljesített. 1916-ban a zsigerek bonctana és szövettana című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[6] Rövid ideig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen működött, ahol megbízták az anatómiai intézet építésének és berendezésének irányításával (1918). 1919 februárjában a Debreceni Tudományegyetem hívta meg az Anatómiai Tanszékére, azonban a kommünt megelőző zavaros hetekben ennek a meghívásnak nem tudott eleget tenni. Részt vett az őszirózsás forradalomban, s a Tanácsköztársaság fennállása alatt az Országos Egészségügyi Tanács jegyzőjévé választották.[7]

A proletárdiktatúra bukása után megfosztották előadástartási jogától, s Magyarországot elhagyva Prágába költözött, ahol 1919–1920-ban a Prágai Német Egyetemen tartott kurzusokat. Ekkoriban érintkezésbe lépett a jénai Zeiss-művekkel, amelyek érdeklődtek találmánya, a mikromanipulátor iránt. Másfél évi munka után készült el a műszer, melyet sejttani kutatásokhoz használtak. Lehetővé tette a sejttest belsejében zajló elektromos jelenségek mérését és „sejtsebészeti” beavatkozások elvégzését. 1921-ben önálló biológiai laboratóriumi egység vezetésére kapott megbízást a Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézetben. Ezen állását 1934-ig töltötte be. Ekkor el kellett hagynia Németországot, s előbb a Cambridge-i Egyetem Zoológiai Intézetében, majd 1936-tól 1939-ig a koppenhágai biológiai intézetben működött. 1939 tavaszán meghívást kapott az Isztambuli Egyetem Szövettani és Fejlődéstani Intézetéhez. 1944-ben rendes tanárrá és tanszékvezetővé nevezték ki. A második világháborút követően visszatért Magyarországra, de súlyos betegsége miatt munkásságát nem tudta folytatni. Utolsó éveit gyógyintézetben töltötte.

Művei[szerkesztés]

  • Jegyzetek Driesch filozófiájához. (Huszadik Század, 1911, 1.)
  • Szövettan. 2 kötet. Budapest, 1909–1911
  • Az emberi húgyhólyag izomzata. – Vizsgálatok az izomfibrillumok és az infibrillumok egymáshoz való viszonyáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1913)
  • Orvosi hivatás és világnézet. (Orvosi Hetilap, 1919, 14.)
  • Die mikrochirurgische Methode. Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Jena, 1923
  • Methodik der wissenschaftlichen Biologie. Berlin, Springer, 1928

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1915)
  • Ferenc József-rend lovagkeresztje hadiékítménnyel (1917)[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Tibor Péterfi, https://gepris-historisch.dfg.de/person/5109052
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 14.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése Gróf Ilonával a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 779/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 14.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  5. ↑ Ellenzék, 1906. január 29. (27. évfolyam, 22. szám)
  6. ↑ Orvosi Hetilap, 1916. június 25. (60. évfolyam, 26. szám)
  7. ↑ Budapesti Közlöny, 1919. július 12. (53. évfolyam, 90. szám)
  8. ↑ Budapesti Közlöny, 1917. május 9. (51. évfolyam, 106. szám)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Péterfi_Tibor&oldid=27020248”