Pályi Márk

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Pályi Márk
SzületettPályi Sándor Márk[1]
1983 (41 éves)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiNémeth Nóra
Pályi András
Foglalkozásaszerkesztő
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályi Márk (Budapest, 1983.) szerkesztő. Pályi András író és Németh Nóra színésznő fia.[3]

Életútja[szerkesztés]

1997-től 2003-ig a Városmajori Gimnázium tanulója volt,[4] majd az ELTE szociológia szakán végzett, 2005-ben és 2006-ban Vásárhelyi Mária kutatásaiban vett részt. 2007 és 2008 között a Jelenkor Kiadónál Mircea Cărtărescu és Dan Lungu könyveit, 2011-ben pedig a Kalligram Könyvkiadónál Kornis Mihály kötetét szerkesztette, emellett fordított is több nyelvből, többek között Adam Michnik,[5] Paul Krugman, Etgar Keret,[6] Philip Roth, Zbigniew Herbert, Bruno Bettelheim,[7] Allen Ginsberg és Hannah Arendt[8] munkáit. 2009-től 2011-ig az Ex Symposion prózaszerkesztője,[9] 2012-től 2017-ig felelős szerkesztője, 2013-tól a Klubrádió Belső közlés című zenés irodalmi műsorának szerkesztője,[10][11] 2014 és 2015 között a Pilpul.net rovatvezetője.[12] Évekig a Szombat folyóirat állandó külső munkatársaként, 2011 és 2015 között hitközségi tudósítójaként is dolgozott. 2010-ben és 2014-ben Babits Mihály műfordítói ösztöndíjban részesült,[13][14] 2016-tól a Petri György-díj jelölőbizottságának tagja.[15] 2002 és 2010 között a Ferencvárosi Önkormányzat Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottságának külsős tagja volt. 2009-től előadásokat tart,[16] beszélgetéseken vesz részt,[17] 2013 óta gondolati szövegeket közöl folyóiratokban.[18][19] 2014-es, Az írástudók uralása című szövege jelentős befolyást gyakorolt a témában zajló közgondolkodásra.[20][21][22][23][24][25] 2015-ben Fischer Judit festővel közösen kiállításon vett részt Szentbékkállán,[26][27][28][29] illetve a Budapest Galériában,[30][31][32] 2016-ban pedig tárlatvezetést is tartott.[33] 2017-ben Gáli József kötetét szerkesztette.

Könyve[szerkesztés]

Műfordításai kötetekben[szerkesztés]

  • Adam Michnik: Harag és szégyen, szomorúság és büszkeség (társfordító; Kalligram, 2006)
  • Teodor Parnicki: „A lenyilazott oroszlán”. In: Huszadik századi lengyel novellák (Noran, 2007)
  • Adam Michnik: „Harag és szégyen”. In: A párizsi toronyőr. Kende Péter 80. születésnapjára (Pallas, 2007)
  • Zbigniew Herbert: „A hangyák királya”. In: Barbár a kertben és más esszék (Kalligram, 2010)
  • Adam Michnik: Szemben az árral (Pályi Andrással; Kalligram, 2011)[35]
  • Jacek Dehnel: Szaturnusz (Kalligram, 2014)
  • Maria Janion: „»Ha látszólag egészen másról beszélek, akkor is Auschwitzról beszélek«”. In Kőbányai János szerk.: Holokauszt olvasókönyv (Múlt és Jövő, 2017)

Gondolati szövegei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Posztkoitális nosztalgia. Konzervatórium Politikai és Kulturális Online Magazin, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  2. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  3. ↑ Mintha túsz lennék… – írófeleség portré. Librarius, 2011. március 2. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  4. ↑ Művészek a Majorból. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola. [2017. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  5. ↑ Adam Michnik: A huszadik század Ariadnéja. Kalligram folyóirat, 2006. szeptember–október. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  6. ↑ Etgar Keret: Történet a buszvezetőről, aki isten akart lenni. 2000, 2009 (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  7. ↑ Ayhan Gökhan: A gyerekirodalom nem hobbi. Litera.hu, 2016. január 13. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  8. ↑ Jánossy Lajos: Lapot kérek – EX – Együtt 1914. Litera.hu, 2014. május 23. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  9. ↑ Csapody Kinga: Szándék van – IV. Országos Folyóirat Fesztivál (2009. október 09–10.). Bárka online, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  10. ↑ Belső közlés. Klubrádió. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  11. ↑ Belső közlés. Blog.hu, 2013–2016. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  12. ↑ Pályi Márk. Pilpul.net. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  13. ↑ 2010. évi Babits Mihály műfordítói ösztöndíj nyertesei. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  14. ↑ Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. – 2014 . évi Babits Mihály műfordítói ösztöndíjasok. Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft, 2016. [2015. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  15. ↑ Orbán Roza az idei Petri György-díjas. Litera.hu Kft., 2016. december 16.. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  16. ↑ Holokauszt-Film-Emlékezet konferencia. Holokauszt Emlékközpont, 2011–2016. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  17. ↑ Az ablakok délre nyílnak – beszámoló. Szláv Textus, 2013. június 4. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  18. ↑ Pályi Márk: Taní-tani. Taní-tani, 2016. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  19. ↑ Múlt és Jövő, 2016/2.. Múlt és Jövő Alapítvány, 2016. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  20. ↑ Stumpf András: Nagyon helyretették az indexes firkászt. Válasz.hu, 2014. augusztus 19. [2016. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  21. ↑ Papp Sándor Zsigmond: Házi művészet. Népszabadság, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  22. ↑ Lakner Dávid: Szentté avatás vagy politikai játszma? – Egy kitüntetés visszhangja. VS.hu, 2014. augusztus 22. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  23. ↑ Balog Iván: A szubjektív Auschwitz (PDF). Regio – a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének lapja, 2015. 2. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  24. ↑ Ágnes Orzó: Imre Kertész received Hungary’s highest award (angol nyelven). Litera.hu Kft., 2014. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. június 17.)
  25. ↑ Irodalomtörténész: „Kertész Imre teljesen egyedi jelensége a magyar irodalomnak”. Faktor.hu, 2016. március 31. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  26. ↑ Elöntötte Szentbékkállát a kortárs retró – Emlékek tava. We love Balaton, 2015. június 17. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  27. ↑ Mesterházy Fruzsina: A balatoni emlékek feltárása. Prae.hu, 2015. július 21. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  28. ↑ Zsikla Mónika: Emlékek tava. Artkartell.hu, 2024. május 1. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  29. ↑ A 15 éves Luca balatoni naplója 2003-ból. Litera.hu, 2015. augusztus 19. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  30. ↑ Emlékek tava. Budapest Galéria, 2015. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  31. ↑ Izsó Zita,: Budapestről a Balaton. Magyar Idők, 2015. szeptember 28. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  32. ↑ Konkoly Ágnes: Egy darabka mennyország. Élet és Irodalom, 2015. október 9. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  33. ↑ Halamandzsa – Finisszázs. INDA Galéria, 2009 [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  34. ↑ Libri.hu – Pályi Sándor Márk: Holnap megdugom – Napló, írások. Libri Könyvkereskedelmi Kft. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  35. ↑ A könyvbemutató rendezvénye a Lengyel Intézetben. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)
  36. ↑ Az eredeti megjelenési helyén már nem, csak a beszélgetést készítő újságírók blogján érhető el.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pályi_Márk&oldid=26990026”