Hannah Arendt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hannah Arendt (Linden (ma Hannover része), 1906. október 14. – New York, 1975. december 4.) német zsidó származasú filozófus, politológus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója.
A második világháború alatt az Egyesült Államokban lelt menedékre. Közeli barátságot ápolt Karl Jaspers-szel, valamint megismerkedésükkor kezdődő és élete végéig tartó szerelem kötötte össze Heideggerrel. A totalitárius rendszerek kutatója. A leghíresebb, A totalitarizmus gyökerei cimű művében (Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft / The Origins of Totalitarianism) a totalitárius diktatúrák jellemzőit és eredetét elemzi. Így a náci Németország és a kommunista Szovjetunió közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz.
Művei magyarul [szerkesztés]
- A forradalom (1991, Pap Mária fordítása)
- A totalitarizmus gyökerei (1992, Berényi Gábor, Braun Róbert, Erős Ferenc és Seres Iván fordítása)
- Múlt és jövő között (1995, Módos Magdolna fordítása)
- Eichmann Jeruzsálemben (2001, Mesés Péter fordítása)
- A sivatag és az oázisok (2002)
- Mi a politika? (Mesés Péter fordítása)
- Előadások Kant politikai filozófiájáról (Pató Attila fordítása)
- Fogódzó nélkül: Hannah Arendt olvasókönyv (szerk. Balogh László Levente)
-
- "'Embernek lenni sötét időkben. Gondolatok Lessingről." In: Holmi, XVIII (2007)/4, 407-425. (Veres Máté fordítása)

