Orientális faunaterület

Az indomaláj ökozóna biomjai

01. Trópusi és szubtrópusi esőerdő   02. Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő   03. Trópusi és szubtrópusi tűlevelű erdő   04. Mérsékelt övi lombhullató erdő   05. Mérsékelt övi tűlevelű erdő   07. Trópusi és szubtrópusi füves puszta, szavanna és bozót   09. Elárasztott füves puszta és szavanna   10. Hegyi füves puszta és bozót   13. Sivatag és félsivatagi bozót   14. Mangrove    Szikla és jég

Az indomaláj ökozóna biorégiói

Indokína, Indiai szubkontinens, Malézia (Fülöp-szigetek, Indonézia és Malajzia a Wallace-vonaltól nyugatra)

Az orientális faunaterület (Dél- és Délkelet-Ázsia) a legtöbb szerző szerint az óvilági faunabirodalom (Arctogea) része; . Egyes szerzők indo-maláj faunabirodalom néven önálló faunabirodalomnak tekintik.

Földrajzi helyzete

Állatföldrajzi szempontból ez kelet és nyugat állatvilágának találkozó zónája. Elkülönülését és önálló fejlődését két tényező alakította ki:

• a holarktikus faunaterülettől elválasztotta az Eurázsiai hegységrendszer felgyűrődése — azon belül is főképp a Himalája, ahol nagy területen endemikus magashegyi fauna alakult ki;
• az etiópiai faunaterülettől (Afrikától) elválasztották a Közel-Kelet sivatagai.

Az ausztráliai faunabirodalomtól (faunaterülettől) a Wallace-vonal választja el.

Területi felosztása

A faunaterületet hat tartományra tagolják:

• elő-indiai faunatartomány,
• ceyloni faunatartomány,
• hátsó-indiai faunatartomány,
• szunda-szigeti faunatartomány,
• celebeszi faunatartomány,
• fülöp-szigeti faunatartomány.

Általános jellemzői

Jellemző éghajlattípusok:

• trópusi,
• szubtrópusi,
• monszun,
• magashegyi.

Jellemző növénytársulások:

• sztyepp,
• szavanna,
• bozótos,
• örökzöld erdő,
• mangrovemocsár,
• trópusi esőerdő.

Állatvilága

A találkozó zóna jelleg kitűnően látható az emlősök csoportjain.

Emlősök

Eurázsiai elemek:

• szarvasfélék (Cervidae)
• medvefélék (Ursidae),
• kecskék (Capra),
• juhok (Ovis).

Afrikában is megtalálható elemek:

• orrszarvúfélék (Rhinocerotidae),
• elefántfélék (Elephantidae),
• hiénafélék (Hyaenidae),
• emberszabású majmok (Hominoidea)
• nagymacskák:
  • leopárd (Panthera pardus)
  • oroszlán (Panthera leo)

Ausztráliai elemek:

• kuszkuszfélék (Phalangeridae) (a Szunda-szigeteken)

Endemikus elemek:

• bőrszárnyúak,
• mókuscickányok,
• gibbonok,
• négykarmos félmajmok,
• pandák

Madarak

Az indomaláj faunaterület három endemikus madárcsaládja:

• levélmadárfélék (Chloropseidae),
• tündérkékmadár-félék (Irenidae) és
• Megalaiminae.

Jellemzőek még:

• fácánfélék (Phasianidae),
• pittafélék (Pittidae),
• timáliafélék (Timaliidae),
• virágjárófélék (Dicaeidae).

Kapcsolódó cikkek

• Wallace-vonal

Források

• Kozák Lajos: Indomaláji faunabirodalom
• Kozák Lajos: Állatföldrajz. HEFOP 3.3.1.

További információk

• A Föld faunabirodalmai (térkép)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Indomalaya ecozone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.