Oravka
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Oravka (Orawka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | Nowy Targi |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 34-480 |
| Körzethívószám | +48 18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1054 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 29,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 650 m |
| Terület | 35,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 30′ 32″, k. h. 19° 43′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 30′ 32″, k. h. 19° 43′ 01″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oravka témájú médiaállományokat. | |
Oravka (magyarul Kisárva[2] lengyelül Orawka, IPA: [ɔˈrafka], szlovákul Orávka) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése[szerkesztés]
Jablonkától északra, a Fekete-Árva völgyében fekvő 900 lakosú falu.
Története[szerkesztés]
A falut a lengyel Jerzy Wilga alapította 1585-ben, aki a falu első bírája is volt. Thurzó Ferenc és Thurzó György árva vármegyei főispánok rendelték el a környék benépesítését.[3] Plébániája 1648-ban létesült az ellenreformáció helyi központjaként.[3]
Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1650 és 1656 között építették,[3] ez a környék legértékesebb fatemploma, egyben Árva vármegye legnagyobb fatemploma volt.[2] Falfestményei 1711-ből valók, 49 magyar szentet (köztük Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót) is ábrázolnak.[3] Mögötte áll az egykori vámház épülete.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORAVKA. Kulich. Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik kellemetlen helyen Tersztenához 4 órányira, Betegeknek való Háza is van, vásár is esett ez előtt benne,’ de most nem igen járják, határja zabnál egyebet nem igen terem.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oravka (Kulich), tót falu, Árva vmegyében: 595 kath., 8 zsidó lak. Sok szarvasgomba, 30 5/8 sessio. Itt a plébánusnak van joga pálinkát méretni. F. u. az árvai uradalom.”[5]
A 20. század elején nevét „Kisárva” megnevezésre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak.1910-ben 629, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.
Nevezetessége[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János templom
-
Homlokzat -
A szentély felől -
A templom belseje
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429453?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ a b Kisárva (Oravka) fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ a b c d Kisárva fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
További információk[szerkesztés]
