Oravka
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Oravka (Orawka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | Nowy Targi |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 34-480 |
| Körzethívószám | +48 18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1054 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 29,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 650 m |
| Terület | 35,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 30′ 32″, k. h. 19° 43′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 30′ 32″, k. h. 19° 43′ 01″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oravka témájú médiaállományokat. | |
Oravka (Kisárva[2] lengyelül Orawka, IPA: [ɔˈrafka], szlovákul Orávka) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
Jablonkától északra, a Fekete-Árva völgyében fekvő 900 lakosú falu.
Története
Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[3]
A falut a lengyel Jerzy Wilga alapította 1585-ben, aki a falu első bírája is volt. Thurzó Ferenc és Thurzó György árva vármegyei főispánok rendelték el a környék benépesítését.[4] Plébániája 1648-ben létesült az ellenreformáció helyi központjaként.[5]
Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1650 és 1656 között építették,[6] ez a környék legértékesebb fatemploma, egyben Árva vármegye legnagyobb fatemploma volt.[2]Falfestményei 1711-ből valók, 49 magyar szentet (köztük Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót) is ábrázolnak.[7] Mögötte áll az egykori vámház épülete. A 20. század elején nevét Kisárvára magyarosították, 1920-ban került Lengyelországhoz. 1910-ben 629, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.Egyike a trianoni békeszerződés aláírása után egy hónappal a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.
A Keresztelő Szent János templom
-
Homlokzat -
A szentély felől -
A templom belseje
Jegyzetek
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429453?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ a b Kisárva (Oravka) fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
- ↑ Kisárva fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Kisárva fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Kisárva fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Kisárva fatemploma. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
További információk
