Olivin

Olivin
Általános adatok
Kémiai név	magnézium-vas-szilikát
Képlet	(Mg,Fe)2SiO4
Kristályrendszer	rombos
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Nezoszilikátok
Csoport	Olivincsoport
Azonosítás
Szín	olaj- vagy palackzöld, ritkán barnás vagy szürkés
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	áttetsző vagy átlátszó
Törésmutató	1,65-1,71
Keménység	6,5-7
Hasadás	jó
Törés	kagylós
Olvadáspont	1,900 °C
Sűrűség	3,2-3,4 g/cm³
Különleges tulajdonság	optikai jellege kis vastartalom mellett pozitív, míg ha fayalittartalma 12,5%-nál nagyobb, akkor negatív
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivin témájú médiaállományokat.

Az olivin a szilikátásványok közé tartozó ásvány. Az olivin nem önálló ásványfaj, hanem a fayalit (Fe₂SiO₄) és a forsterit (Mg₂SiO₄) ásványfajok közötti elegysor köztes összetételű változata, képlete: (Mg,Fe)₂SiO₄. Míg a fayalit esetén a kation túlnyomórészt Fe²⁺, a forsterit esetén Mg²⁺, addig az olivin Fe²⁺ és Mg²⁺ kationokat is tartalmaz. A két végtag közötti elegysor az olivinsor, más néven fayalit-forsterit sor.

Az olivin (illetve olivinsor) zöld színű drágakőváltozata a peridot. Drágakőritkaság a peridotmacskaszem és a csillagperidot, mindkettőben zárványkötegek okozzák a különleges fénytörést.

Az olivin név a latin oliva (olajfaág) szóból származik.

2018-ban a 2019-es év ásványának jelölték a galenit és a kősó társaságában, végül azonban a galenit lett a győztes.

Megjelenési formái, genetikája

Szerkezete jellegzetes, úgynevezett olivinszerkezet, mely SiO₄ tetraéderekből és M²⁺O₆ oktaéderekből épül fel. Ezek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy minden O-atom 1 tetraéderhez és 3 oktaéderhez tartozik egyidejűleg.

Fennőtt kristályai zömök oszloposak, míg a kőzetekben bennőtt szemcséi izometrikusak, kissé nyúltak. Mélységi magmás kőzetekben általában xenomorf, míg kiömlési kőzetekben idiomorf, kissé táblás megjelenésű. Kevéssé ellenálló, könnyen átalakul szerpentinné, klorittá vagy iddingsitté.

Összetétele

• Magnézium: 25,37%
• Vas: 14,57%
• Oxigén: 41,74%
• Szilícium: 18,32%

Elkülönítése

Viszonylag könnyen felismerhető a vulkáni kőzetekben a fenokristályként előforduló olivin. Néha megesik, hogy nagyon sötét színű a bazalt alapanyaga, és ebben az átlátszó, zöld olivinszemcséket igen nehéz észrevenni. És a mélységi kőzetekben gyakran átalakul, és ezért nehezebb felismerni. Az epidottal és a klorittal lehet elsősorban összetéveszteni, de az epidot nem fordul elő az ultrabázisos magmás kőzetekben, és a színe is sárgászöld. A klorit viszont élénkebb zöld, és pikkelyes megjelenésű, másodlagos ásvány.

Előfordulása

Fontos kőzetalkotó ásvány. Az ultrabázisos és bázisos kőzetek (például gabbró, bazalt) jellemző elegyrésze. A 40%-nál nagyobb olivin-tartalmú kőzetcsoport nevét alternatív elnevezéséből (peridot) származtatják, azaz peridotitoknak is nevezik. A dunitben szinte kizárólagos kőzetalkotó, hiszen térfogatának 90%-nál nagyobb része olivinből áll. A magmás kőzetekben előforduló felsőköpeny eredetű kőzetzárványok (például Balatonfelvidék, Karancs) és bizonyos meteorit típusok lényeges elegyrésze.

Felhasználása

Világszerte keresnek olcsó eljárásokat a szén-dioxiddal való reakciókhoz, azok megkötésére. És az olivinnel végzett reakció erre vonzó lehetőség, mivel széles körben elérhető és könnyen reagál a szén-dioxidra. Az acélművekben is használják az olivint a dolomit helyettesítőjeként. Finnországban a szaunák fűtéséhez ideális kőzet.

Képek

• 
  Az olivin szerkezete a kristálytani tengely irányából
• 
  Az olivinsor zöld drágakőváltozata, a peridot ásvány
• 
  Izraelből való olivin

Források

• http://evosmaradvanya.hu/
• Olivine mineral (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
• Olivine (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
• Kőzetalkotó ásványok. [2018. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)