Olasz nő Algírban
| Gioacchino Rossini operái |
|---|
 |
|
A házassági kötelezvény (1810) |
Az Olasz nő Algírban (olaszul L'italiana in Algeri) Gioacchino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Angelo Anelli írta Luigi Mosca azonos című librettója alapján. Ősbemutatójára 1813. május 22-én került sor a velencei Teatro San Benedettoban. A sevillai borbély és a Hamupipőke mellett a legismertebb és legtöbbet játszott Rossini-opera. Noha a címszerep eredetileg alt hangfajra íródott, napjainkban inkább mezzoszopránok éneklik.
Tartalomjegyzék |
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Isabella, az olasz lány | alt |
| Lindoro, Isabella szeretője | tenor |
| Taddeo, idős olasz úriember | basszus |
| Musztafa, algíri bej | basszus |
| Elvira, a felesége | szoprán |
| Zulma, Elvira bizalmasa | mezzoszoprán |
| Haly, a kalózok vezére | basszus |
| Háremhölgyek, kalózok, rabszolgák, tengerészek. | |
Cselekmény [szerkesztés]
- Helyszín: Algír
- Idő: 17. század
Első felvonás [szerkesztés]
Musztafa bej ráunt feleségére Elvirára, akit itáliai rabszolgájához, Lindoróhoz akar hozzáadni és megbízza Halyt, hogy szerezzen neki olasz feleséget. Így kerül Lindoro szerelme, Isabella, a bej udvarába, nyomában Taddeóval, a makacs öregemberrel, aki reménytelenül szereti. A nő átlátja a helyzetet és gyorsan a bej kegyeibe férkőzik. Midőn a gyanútlan Lindoro és Elvira is a tettek mezejére lépnek, általános zűrzavar kerekedik: senki sem tudja, ki kivel tart és mit akar.
Második felvonás [szerkesztés]
Isabella és Lindoro szökésüket tervezik és Taddeóval is megosztják tervüket. Egy szertartás során a nő a Pappataci-rendet (Isabella kitalációja) ajándékozza a bejnek, aki mindhiába erőlködik, hogy szerét ejtse a nővel való meghitt együttlétnek. Miközben a bej serényen gyakorolja a kitüntetéssel járó feladatokat, Isabella, Lindoro és Taddeo megszöknek. A rászedett bej bűnbánóan visszatér feleségéhez.
Híres áriák [szerkesztés]
- Cruda sorte! Amor tiranno! - Isabella áriája (első felvonás)
- Ai capricci della sorte - Isabella és Taddeo duettje (első felvonás)
- Ho un gran peso sulla testa - Taddeo áriája (második felvonás)
- Per lui che adoro - Isabella áriája (második felvonás)
- Pensa alla patria - Isabella áriája (második felvonás)
Fontosabb felvételei [szerkesztés]
Az egyik legjobb felvételt Claudio Abbado és a Bécsi Filharmonikusok készítették, Agnes Baltsa, Ruggero Raimondi és Enzo Dara főszereplésével. Népszerű a Marilyn Horne, Kathleen Battle és Samuel Ramey előadásában, Claudio Scimone vezényletével készült felvétel. Gabriele Ferro vezényel azon a korongon, amelyen Lucia Valentini-Terrani énekli Isabella szerepét. Silvio Varviso vezényelte a Maggio Musicale Fiorentino Orchestrát, a főbb szerepeket Teresa Berganza, Luigi Alva, Paolo Montarsolo éneklik.
Bár a mű többször is megjelent DVD-n, klasszikusnak egyik változat sem nevezhető kisebb-nagyobb hibáik és megoldatlanságaik miatt. Jennifer Larmore énekel az Andrei Serban által rendezett előadásban (2007): a fantasztikus jelmezek és pontos rendezés sem feledteti a főszereplő fakó hangját. Hasonló gondokkal küszködik a Doris Soffel címszerepelte változat (Schwetzinger Festspiele, 1987, rendezte Michael Hampe). Marilyn Horne és Paolo Montarsolo főszereplésével rögzítette Jean-Pierre Ponnelle rendezését a Metropolitan Opera DVD-re (vezényel: James Levine).
Forrás [szerkesztés]
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
