Gonda Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gonda Anna
Életrajzi adatok
Született1947. január 28.
Miskolc
Elhunyt2013. június 12. (66 évesen)
HázastársaDr. Anton Nigg(-Gonda)
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1969–1974)
Pályafutás
Műfajokopera
Aktív évek1976–1997
Hangszerénekhang
Hangalt
Tevékenységopera-énekesnő
KiadókDeutsche Grammophon, Naxos, Virgin
SablonWikidataSegítség

Gonda Anna (férjezett nevén Anna Gonda-Nigg) (Miskolc, 1947. január 28.2013. június 12.) opera-énekesnő (alt). Másfél évtizedig a Bécsi Állami Opera legtöbbet foglalkoztatott énekesei közé tartozott.

Élete[szerkesztés]

Tizenhárom éves korától tanult zongorázni, később énektanulmányokat is kezdett. 1969-ben lett a budapesti Zeneakadémia ének szakán Kutrucz Éva növendéke. Az 1974-ben megszerzett diplomával a kelet-berlini Zeneművészeti Főiskolán Dagmar Freiwald-Langénál képezte tovább magát. 1976-ban Orfeusz szerepében vizsgázott Gluck operájában.

Első szerződése 1976-ban a rostocki Volkstheaterhez kötötte. Itt Carmenként mutatkozott be. 1978-ban hazatért, és három évre a győri zeneművészeti szakközépiskola tanára lett, mellette rendszeresen szerepelt a klagenfurti Városi Színházban.

1981-ben Karl Böhm a bécsi Állami Operához szerződtette. Itt szeptember 30-án az első szolgálóként debütált Richard Strauss Elektrájában. 1997-es visszavonulásáig a társulat egyik legtöbbet foglalkoztatott drámai és komikus altja volt, csaknem hatszáz alkalommal lépett fel. Utoljára mint Schwertleite a Walkürben 1997. március 16-án. Vendégszerepelt a La Scalában, Svájcban és Franciaországban, a bécsi társulattal Spanyolországban és Japánban. Rendszeresen adott dalesteket, szerepelt oratóriuménekesként.

Két ősbemutatónak is részese volt. 1984. augusztus 7-én Prospero feleségét énekelte Luciano Berio A király figyeljének premierjén a Salzburgi Ünnepi Játékokon. 1995. május 20-án Adriana Hölszky A paravánok c. operájában Ommout formálta meg a Theater an der Wienben.

Szerepei[szerkesztés]

  • Alban Berg: Wozzeck — Margret
  • Luciano Berio: A király figyel — Feleség
  • Bizet: Carmen — címszerep
  • Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin — Olga
  • Csajkovszkij: A pikk dáma — Nevelőnő
  • Donizetti: Stuart Mária — Anna Kennedy
  • Giordano: André Chénier — Coigny grófnő
  • Gluck: Orfeusz és Euridiké — Orfeusz
  • Gounod: Faust — Márta
  • Adriana Hölszky: A paravánok — Ommou
  • Humperdinck: Jancsi és Juliska — A boszorkány
  • Janáček: Jenůfa — A bíróné
  • Janáček: Katya Kabanova — Glasa
  • Kienzl: A bibliás ember — Magdalena
  • Ernst Křenek: V. Károly — 4. szellem; 4. óra
  • Korngold: A holt város — Brigitta
  • Mascagni: Parasztbecsület — Lucia
  • Massenet: Manon — Rosette
  • Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése — Penelopé
  • Mozart: Figaro házassága — Marcellina
  • Mozart: A varázsfuvola — Harmadik hölgy
  • Muszorgszkij: Borisz Godunov — Marina Mniszek; Kszenyija dajkája
  • Pfitzner: Palestrina — Lucretia szelleme
  • Puccini: Pillangókisasszony — Szuzuki

  • Rossini: Olasz nő Algírban — Zulma
  • Saint-Saëns: Sámson és Delila — Delila
  • Schönberg: Mózes és Áron — Egy beteg
  • Schreker: A távoli hang — A kocsmárosné
  • Richard Strauss: Salome — Herodiás
  • Richard Strauss: Elektra — Klütaimnesztra; Első szolgáló
  • Richard Strauss: A rózsalovag — Annina
  • Richard Strauss: A hallgatag asszony — [Sir Morosus] házvezetőnője
  • Verdi: Luisa Miller — Federica
  • Verdi: A trubadúr — Azucena
  • Verdi: Rigoletto — Maddalena
  • Verdi: La traviata — Annina
  • Verdi: Simon Boccanegra — Egy szolgáló
  • Verdi: A végzet hatalma — Preziosilla
  • Verdi: Álarcosbál — Ulrica
  • Verdi: Aida — Amneris
  • Verdi: Otello — Emilia
  • Verdi: Falstaff — Mistress Quickly
  • Wagner: A bolygó hollandi — Mary
  • Wagner: Trisztán és Izolda — Brangäne
  • Wagner: A Nibelung gyűrűje — Erda; Schwertleite; Floßhilde; Első norna
  • Wagner: Parsifal — Mennyei hang; 3. viráglány (II. csoport)

Források[szerkesztés]