Ricciardo és Zoraida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Ricciardo és Zoraida (olaszul: Ricciardo e Zoraide) Gioacchino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Berio de Salsa írta Niccolo Forteguerri Il Ricciardetto című eposza alapján. Ősbemutatójára 1818. december 3-án került sor a nápolyi San Carlo operaházban.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
Agorante, Núbia királya tenor
Zomira, a felesége alt
Zamorre, Agorante bizalmasa tenor
Elmira, Zomira bizalmasa mezzoszoprán
Ircano, núbiai herceg basszus
Zoraida, Ircano lánya szoprán
Ricciardo, keresztény lovag tenor
Fatima, Zoraida bizalmasa mezzoszoprán
Ernesto, Ricciardo barátja, lovag tenor

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cselekmény kevésbé bonyolult és Zoraide, Ircano herceg lánya és Ricciardo, egy kereszteslovag szerelme köré épült. Egybekelésüknek egyetlen akadálya Agorante, Núbia királya, aki félreállítja az udvarból a herceget, mivel hőn szerelmes a lányba. Ezáltal kivívja feleségének, Zomirának a haragját is. Az intrikák és titkos találkozások eredményeként a felszarvazott Agorante végül elfogatja Ricciardót és Ircanót is, és a felszólítja a leányt, hogy válasszon, melyik férfit menti meg a biztos haláltól. A helyzetet végül a váratlanul betörő kereszteslovagok oldják meg. Ricciardo megkéri Zoraide kezét és mindketten megkegyelmeznek az ellenük áskálódó Agoranténak.

Híres áriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Minacci pur: disprezzo quel suo fluror (első felvonás)
  • Or di regnar per voi (első felvonás)
  • Cessi omai quel tuo rigore (első felvonás)
  • Confusa, smarrita (első felvonás)
  • Donala a questo core (második felvonás)
  • Come potro reprimare (második felvonás)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]