Bruschino úr
| Gioacchino Rossini operái |
|---|
|
A házassági kötelezvény (1810) |
A Bruschino úr (olaszul Il Signor Bruschino, ossia Il figlio per azzardo) Gioacchino Rossini egyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Giuseppe Foppa írta Alissan de Chazet Le fils par hasard, ou ruse et folie című színműve alapján. Ősbemutatójára 1813. január 27-én került sor a velencei Teatro Moiseben.
Tartalomjegyzék |
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Gaudenzio, Sofia gyámja | basszus |
| Sofia | szoprán |
| Az öreg Bruschino | bariton |
| Az ifjú Bruschino | tenor |
| Florville, Sofia udvarlója | tenor |
| Filiberto, kocsmáros | basszus |
| Marianna, cselédlány | mezzoszoprán |
| Rendőr | tenor |
Cselekmény [szerkesztés]
- Helyszín: Olaszország
- Idő: 19. század eleje
Gaudenzio, Sofia gyámja az ifjú Bruschinót szemelte ki férjül a lány számára, aki azonban Florvillebe szerelmes. Florville kihasználja, hogy Gaudenzio nem ismeri őt személyesen, sőt az ifjú Bruschinót sem ezért ő jelenik meg a leánykérőn. Tervét megkönnyíti, hogy léha, költekező riválisát egy fogadós fogva tartja, mert nem tudta kifizetni a számláját. A dolgok jól haladnak, azonban betoppan az öreg Bruschino, aki értesült fia adósságáról és felelősségre akarja vonni. Gaudenzio házában mindenki azt állítja, hogy az álruhás Florville az ő fia. Az öreg tombol a méregtől, amikor a fogadós megjelenik fiával. Most már Gaudenzio is dühöng és nem akarja a lányt Florvillehez adni a tréfa miatt, de az ifjú Bruschinóhoz sem, miután az alaposan lejáratta magát. Hosszas huzavona és Sofia kérleléseinek köszönhetően mégis beleegyezik a lány és Florville házasságába.
Forrás [szerkesztés]
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

