Ugrás a tartalomhoz

Női meddőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 8., 22:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 8.) ezen a változaton alapul.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Ez a szócikk a női meddőséget tárgyalja. Lásd még: Meddőség

A női meddőség jelentheti egyrészt azt, hogy egy nő biológiailag nem képes megtermékenyülni, másrészt vonatkozhat azon nők állapotára is, akik képtelenek végigvinni egy terhességet a szülésig.

Okok

A női terméketlenséggel kapcsolatos tényezők a következők:

Általános tényezők

Az American Society for Reproductive Medicine (ASRM) szerint a kor, a dohányzás a nemi úton terjedő betegségek és a túlsúly, illetve a kóros soványság mind befolyásolhatják a termékenységet.[1]

Kor

A termékenység 27 éves kor után kezd csökkenni, majd 35 éves kor fölött rohamosan romlik a teherbe esés esélye.[2][3] Ez a petefészek kapacitás egy átlagos 30 éves nőnél 12%, míg ez a szám a negyvenedik életévnél már csak 3%.[4] A petefészek kapacitás önmagában a kor miatt 81%-os változást mutat,[4] ezért a terméketlenség legfőbb okának a kor számít.

Egy Központi Statisztikai Hivatal által készített tanulmány szerint a 30 éves korú nők között a meddők arány 7-12%, a 35 éveseknél ez a szám 13-22%-ra növekszik, s 40 éves korukban a meddő nők aránya már 24-46%-ra tehető.[5]

Korral kapcsolatos kérdéseknél mindenképp érdemes kikérni egy (endokrinológus) véleményét. Azon nőknek, akik teherbe szeretnének esni, 35 éves kor alatt egy év, afölött fél év védekezés nélküli, eredménytelen közösülés után érdemes szakemberhez fordulni.[6]

Dohányzás

A dohányzás roncsolja a petefészket[7] és a károsodás mértéke nagyban függ attól, hogy a nő mennyi ideig és milyen mértékben dohányzik. A nikotin és az egyéb káros kémiai anyagok a cigarettában megzavarják a test ösztrogén-termelő képességét. Ez a hormon szabályozza a petefészek működését és az ovulációt. Továbbá a dohányzás károsan hat a peték kialakulására, az embrió beágyazódására és a méh vérellátására.[8] Ezek közül néhány hatás megfordíthatatlan, bár a dohányzásról való leszokás megelőzheti a további károsodást.[9][10] A dohányosok 60%-kal nagyobb arányban lehetnek meddők, mint a nemdohányosok.[11] Dohányzás esetén az IVF élveszületési eredményessége 34%-kal csökken és 30%-kal nő a vetélés kockázata.[11]

Szexuális úton terjedő betegségek

A szexuális úton terjedő betegségek a meddőség vezető okai közé tartoznak. Gyakran tünetmentesek, ami azzal a kockázattal jár, hogy nem kezelik időben és ezáltal csökken a termékenység.[9]

Testsúly és táplálkozási rendellenességek

A meddőségek 12%-át a túlsúly, illetve a kóros soványság okozza. A zsírszövetek ösztrogént termelnek,[12] amellett, hogy az elsődleges sex organs. Túl sok zsírszövet túl sok ösztrogént termel, s erre a test úgy reagál, mint egy természetes születés-szabályozás, lecsökkenti a teherbe esés esélyét.[9] A nagyon kevés zsírszövet eredményeként nagyon kevés ösztrogén termelődik, ami zavart okozhat a menstruációs ciklusban.[9] Mind a túlsúlyos, mind a túl sovány nők esetében szabálytalan a menstruációs ciklus, ami miatt az ovuláció vagy szabálytalan, vagy be sem következik.[9] A helyes táplálkozás már a fiatal korban is sokat számít a későbbi termékenység szempontjából.[13]

Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy a meddő nők körülbelül 20%-a küzdött, vagy küzd táplálkozási rendellenességgel, ami ötször magasabb arány, mint az a normál életben előfordul.[14]

Egy 2010-es cikk megállapítja, hogy a túlsúlyos meddő nők esetében a sikeres kezelés valószínűsége csökken és a terhesség szövődményekkel és magasabb költséggel járhat. Egy feltételezett 1000 fős csoportban, mely meddőségi kezelés alatt áll, a tanulmány körülbelül 800 élveszületéssel számol a normál testsúlyú, rendszertelen ovulációval rendelkező nők körében, míg a túlsúlyos nőknél ez a szám csak 690. Normál ovuláció esetén ez a szám 700 normál testsúlynál és csak 550 túlsúlynál. Az egy élveszületésre eső költség 54-100%-kal magasabb a normál ovulációval rendelkező túlsúlyos nőknél, mint normál testsúllyal rendelkező társaiknál, s ez az arány rendszertelen ovuláció esetén is 44-70%.[15]

Egyéb általános tényezők

A kemoterápia óriási kockázatot jelent a nemzőképességre. A tüsző szám (AFC) már három kemoterápiás kezeléssorozat után csökken, míg a tüszőérés-serkentő hormon (FSH) négy kezeléssorozat után a menopauza szintjére süllyed.[16] A kemoterápiánál fellépő egyéb hormonális változások közé tartozik még az inhibin-B és az Anti-Müller hormon szintjének csökkenése is.[16]

Hipotalamusz-hipofízis tényezők

Petefészek

Petevezeték

Méh

Méhnyak

Hüvely

Genetikus tényezők

Diagnózis

A meddőség diagnózisa a kórtörténettel és fizikális vizsgálatokkal kezdődik. Az orvos ezenfelül előírhat további vizsgálatokat is:

Ezeket a vizsgálatokat és a későbbi kezeléseket mindenképp érdemes endokrinológussal (TVS, HSG, PCT, VPE, laparoscopia/hysteroscopia endokrinologussal ???) végeztetni. Fontos megjegyezni, hogy ezeket az eljárásokat és betegségeket egy általános háziorvos, vagy szülész-nőgyógyász nem kell (???), hogy ismerje. A meddőségi szakemberek elsődleges feladata, hogy hozzásegítsenek a terhességhez, illetve megtalálják azokat a problémákat, amik a vetélések hátterében állnak.

Megelőzés

Néhány esetben a nőknél előforduló meddőség megelőzhető a következőkkel:

  • Egészséges életmód. A túlzásba vitt edzés, a koffein a cigaretta és az alkohol túlzott fogyasztása csökkenti a teherbe esés esélyét. A jól kiegyensúlyozott, tápláló étrend sok gyümölccsel, zöldséggel (a sok bennük található folsav miatt) és a normál testsúly fenntartása összekapcsolható a jobb termékenységi kilátásokkal.[35]
  • A meglévő betegségek kezelése, illetve a lehetséges fertőzések megelőzése. A krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, vagy a pajzsmirigy-problémák felismerése és kezelése javítja a nők teherbe esési esélyeit. A biztonságos szexuális élet csökkenti a szexuális úton terjedő betegségek kockázatát. Ezen fertőzések azonnali kezelése fontos ahhoz, hogy ezek minél kevesebb maradandó károsodást okozzanak. A rendszeres orvosi vizsgálatok (beleértve a citológiai vizsgálatokat is) segítenek abban, hogy a fertőzésekre és elváltozásokra időben fény derüljön.
  • Korai gyermekvállalás. A termékenység nem szűnik meg véglegesen a menopauza előtt, de 27 éves kor után lassú csökkenés figyelhető meg, mely a 35-dik életévnél hirtelen felgyorsul.[2] Azon nők, akiknek biológiai édesanyjánál bármilyen szokatlan, fertilitással kapcsolatos rendellenességet diagnosztizáltak, különösen veszélyeztetettek bizonyos betegségekkel kapcsolatosan, mint például a korai menopauza. Ezeket könnyen meg lehet előzni azzal, hogy a pár nem odázza el a gyermekvállalást.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Female_infertility című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

  1. ↑ http://www.fertilityfaq.org/_pdf/magazine1_v4.pdf[halott link]
  2. ↑ a b Hall, Carl T.. „Study speeds up biological clocks / Fertility rates dip after women hit 27”, The San Francisco Chronicle (Hozzáférés: 2007. november 21.) 
  3. ↑ http://gyor.kaali.hu/kezelesek.html#korfuggo Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Korfüggő meddőség
  4. ↑ a b Wallace WHB and Kelsey TW (2010) Human Ovarian Reserve from Conception to the Menopause. PLoS ONE 5(1):e8772.doi:10.1371/journal.pone.0008772
  5. ↑ http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Korfak/KorFa%20online_2010_2.pdf Archiválva 2012. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben A kései gyermekvállalás kockázatai
  6. ↑ Fertility Specialists of Dallas Archiválva 2009. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: in 2009
  7. ↑ http://gyor.kaali.hu/kezelesek.html#dohanyzas Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben A dohányzás károsítja a petefészek működését
  8. ↑ doi:10.1093/humupd/dmq033
  9. ↑ a b c d e FERTILITY FACT > Female Risks Archiválva 2007. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben By the American Society for Reproductive Medicine (ASRM). Hozzáférés ideje: Jan 4, 2009
  10. ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 3.)
  11. ↑ a b Regulated fertility services: a commissioning aid - June 2009, from the Department of Health UK
  12. ↑ Nelson LR, Bulun SE (2001. September). „Estrogen production and action”. J. Am. Acad. Dermatol. 45 (3 Suppl), S116–24. o. DOI:10.1067/mjd.2001.117432. PMID 11511861. 
  13. ↑ doi:10.1093/humupd/dmq048
  14. ↑ Freizinger M, Franko DL, Dacey M, Okun B, Domar AD (2008. November). „The prevalence of eating disorders in infertile women”. Fertil. Steril. 93 (1), 72–8. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2008.09.055. PMID 19006795. 
  15. ↑ Koning AM, Kuchenbecker WK, Groen H, et al. (2010). „Economic consequences of overweight and obesity in infertility: a framework for evaluating the costs and outcomes of fertility care”. Hum. Reprod. Update 16 (3), 246–54. o. DOI:10.1093/humupd/dmp053. PMID 20056674. 
  16. ↑ a b doi:10.1016/j.fertnstert.2009.02.043
  17. ↑ Middeldorp S (2007). „Pregnancy failure and heritable thrombophilia”. Semin. Hematol. 44 (2), 93–7. o. DOI:10.1053/j.seminhematol.2007.01.005. PMID 17433901. 
  18. ↑ Qublan HS, Eid SS, Ababneh HA, et al. (2006). „Acquired and inherited thrombophilia: implication in recurrent IVF and embryo transfer failure”. Hum. Reprod. 21 (10), 2694–8. o. DOI:10.1093/humrep/del203. PMID 16835215. 
  19. ↑ Female Infertility. [2010. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 3.)
  20. ↑ http://www.vitalitas.hu/?ctype=3&todo=bet&id=4&showbet=851 Policisztás ovárium szindróma
  21. ↑ http://gyor.kaali.hu/kezelesek.html#petefeszek Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Korán előforduló petefészek kimerülés
  22. ↑ eMedicine - Luteal Phase Dysfunction : Article by Thomas L Alderson, DO. (Hozzáférés: 2007. november 21.)
  23. ↑ http://endometriozis.hu/mmiaz.php Archiválva 2012. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Mi az az endometriózis?
  24. ↑ Guven MA, Dilek U, Pata O, Dilek S, Ciragil P (2007). „Prevalence of Chlamydia trochomatis, Ureaplasma urealyticum and Mycoplasma hominis infections in the unexplained infertile women”. Arch. Gynecol. Obstet. 276 (3), 219–23. o. DOI:10.1007/s00404-006-0279-z. PMID 17160569. 
  25. ↑ García-Ulloa AC, Arrieta O (2005). „Tubal occlusion causing infertility due to an excessive inflammatory response in patients with predisposition for keloid formation”. Med. Hypotheses 65 (5), 908–14. o. DOI:10.1016/j.mehy.2005.03.031. PMID 16005574. 
  26. ↑ Raga F, Bauset C, Remohi J, Bonilla-Musoles F, Simón C, Pellicer A (1997). „Reproductive impact of congenital Müllerian anomalies”. Hum. Reprod. 12 (10), 2277–81. o. DOI:10.1093/humrep/12.10.2277. PMID 9402295. 
  27. ↑ Magos A (2002). „Hysteroscopic treatment of Asherman's syndrome”. Reprod. Biomed. Online 4 Suppl 3, 46–51. o. PMID 12470565. 
  28. ↑ Tan Y, Bennett MJ (2007). „Urinary catheter stent placement for treatment of cervical stenosis”. The Australian & New Zealand journal of obstetrics & gynaecology 47 (5), 406–9. o. DOI:10.1111/j.1479-828X.2007.00766.x. PMID 17877600. 
  29. ↑ Francavilla F, Santucci R, Barbonetti A, Francavilla S (2007). „Naturally-occurring antisperm antibodies in men: interference with fertility and clinical implications. An update”. Front. Biosci. 12, 2890–911. o. DOI:10.2741/2280. PMID 17485267. 
  30. ↑ Farhi J, Valentine A, Bahadur G, Shenfield F, Steele SJ, Jacobs HS (1995). „In-vitro cervical mucus-sperm penetration tests and outcome of infertility treatments in couples with repeatedly negative post-coital tests”. Hum. Reprod. 10 (1), 85–90. o. DOI:10.1093/humrep/10.1.85. PMID 7745077. 
  31. ↑ MRKH Stories. [2011. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 3.)
  32. ↑ http://gyor.kaali.hu/kezelesek.html#hormonalis Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Hormonális vizsgálatok
  33. ↑ Wartofsky L, Van Nostrand D, Burman KD (2006). „Overt and 'subclinical' hypothyroidism in women”. Obstetrical & gynecological survey 61 (8), 535–42. o. DOI:10.1097/01.ogx.0000228778.95752.66. PMID 16842634. 
  34. ↑ http://gyor.kaali.hu/kezelesek.html#laparoszkopia Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Laparoszkópia
  35. ↑ http://rozsadombmedicalcenter.blogspot.com/2011/01/taplalkozasterapiaval-meddoseg-ellen.html Táplálkozásterápiával a meddőség ellen

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Női_meddőség&oldid=22455554”