Endokrinológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, azok betegségeivel foglalkozik. A hormonzavarok kezelésével az endokrinológus szakorvos foglalkozik.

Az endokrin rendszer működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső elválasztású mirigyek
1.Tobozmirigy
2.Agyalapi mirigy
3.Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek
4.Csecsemő mirigy
5.Mellékvesék
6.Hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek)
7.Petefészkek
8.Herék

Belső elválasztású mirigyek mindazon szervek, melyek sejtjei különböző hatást kifejtő hormonokat termelnek. Ezek az anyagok a keringési rendszerbe jutva, az egész szervezetben fejtik ki hatásukat. Ezért nevezzük ezeket belső elválasztású (endokrin) mirigyeknek, megkülönböztetve a külső elválasztású (exokrin) mirigyektől (pl.: nyálmirigyek).

Az emberi szervezet működéséért, a külső és belső környezethez való alkalmazkodásért három, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszer felelős:

Idegrendszer
Ingerületátvivő anyagokkal szabályozza a központi idegrendszer és a perifériás szervek között megvalósuló reflexkapcsolatokat.
Endokrin rendszer
Tevékenységét a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok segítségével fejti ki.
Immunrendszer
Védelmet biztosít a szervezet számára a külső környezetből valamint a belső szervekből érkező kóros behatások ellen.

E három rendszer működése nem szétválasztható, összhangjuk biztosítja a szervezet normális, és időben alkalmazkodó működését.

Az idegrendszerben keletkező kémiai anyagok –egyéb feladatuk mellett– hormonális hatást is kifejtenek. Különösen szoros kapcsolat van a központi idegrendszer egyik része, a hipotalamusz és az endokrin működés szabályozásában fontos szerepet betöltő agyalapi mirigy között.
Az endokrin rendszer hormonjai a központi idegrendszerben ingerületátvivő szerepet tölthetnek be, és a két rendszer szabályozása szoros összefüggést mutat. Az immunrendszer működése, normális és kóros körülmények között is kapcsolódik mind az idegrendszerhez, mind az endokrin rendszerhez.
Az endokrin mirigyek és az általuk termelt hormonok a test valamennyi sejtjéhez eljutva széles körű, jól meghatározható tevékenységet fejtenek ki.

Az endokrin rendszer hatásterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporodás

A nemi mirigyek működéséért és a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért,valamint az ivarsejtek termeléséért a megfelelő hormonok felelősek.

Egyedfejlődés, növekedés

Bizonyos hormonok az egyedfejlődést és a növekedés ütemének nagyságát szabályozzák.

A szervezet belső egyensúlyának fenntartása

Ide tartozik a vérnyomás és a szívműködés szabályozása, a sav-bázis egyensúly, a hőmérséklet, a testsúly változása, izom-zsír-csontszövet aránya. A külső és belső változásokhoz való alkalmazkodást különböző hormoncsoportok összehangolt munkája szabályozza.

Energiatermelés, -felhasználás, -raktározás szabályozása

Az endokrin rendszer teljes egészében szabályozza a szervezet működéséhez szükséges energiaforgalmat. Feladataikat a hormonok összehangoltan végzik. Sok esetben egy hormon több funkciót is ellát, máskor pedig egy feladaton több hormon is dolgozik.

A hormontermelés szabályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az agyalapi mirigy több olyan hormont is termel, melyek felelősek más endokrin mirigy hormontermeléséért. Az endokrin szabályozásban a visszacsatolási elv érvényesül. A szabályozó hormon termelődése növekszik, ha a szabályozott hormon szintje csökken. Ez a rendszer normális körülmények között nagyon érzékeny a változásokra, és gyors reakcióval képes beállítani és megfelelő szinten tartani a hormontermelést.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]