Nádaskai-zsomboly

Nádaskai-zsomboly
A Nádaskai-zsomboly bejárata
Hossz	24 m
Mélység	16,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	16,5 m
Tengerszint feletti magasság	515 m
Ország	Magyarország
Település	Tornanádaska
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-66
Elhelyezkedése
Nádaskai-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 09″, k. h. 20° 46′ 13″48.569233333333, 20.77025

A Nádaskai-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a tornanádaskai Hadik-kastély felett, a Vecsem-bükk csúcsától 79°-ra, attól 3180 méterre, a Borsodi-zsombolytól körülbelül 200 méterre nyílik. Az Alsó-hegy magyarországi részén ez a zsomboly található legkeletebben. Közelében található a Humusz-lyuk. Tornanádaskától a sárga sáv turistajelzésű úton a fennsík pereméig kell menni, ahol a turistaútról keleti irányba letérve érhető el bejárata, amely a barlang legmagasabban lévő pontja. Turistatérképek jelölik a barlang helyét. Egy töbör déli oldalában nyílik nagy bejárata.

A bejárati akna 2–3 méter átmérőjű és terembe vezet. A teremben szép cseppkövek láthatók. Vízszintes kiterjedése 7,5 méter. Nincs lezárva, de bejárásához engedély, 20 méter kötél és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

Előfordul irodalmában Nádaskai-sziklaüreg (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), Nádaskai sziklaüreg (Bertalan 1976) és Nádaskai zsomboly (Balázs 1957) neveken is. 1965-ben volt először Nádaskai-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában. Az MKBT Beszámoló 1975 második félévi kiadványában szerepel egy Lombos-zsomboly nevű barlang, amely lehet, hogy a Nádaskai-zsomboly Kordos László feltételezése szerint.

Kutatástörténet

Az 1957. évi ismertetése szerint 10 méter mély és 10 méter hosszú, valamint Kadić Ottokár 1921. október 28-án átkutatta, felmérte és leírta. A kéziratban az is olvasható, hogy Kadić Ottokár feljegyzései már nem voltak megtalálhatók. 1974-ben Balás Anna vezetésével a Kossuth Lajos Tudományegyetem Tóthfalusi Sándor Kollégiumának barlangkutatói bontottak egy Lombos-zsomboly nevű barlangot, amely Kordos László szerint lehet, hogy a Nádaskai-zsomboly volt. A bontáskor ember, kutya, vaddisznó, őz, gímszarvas és Capra csontmaradványokat gyűjtöttek. 1975. november 6-ai bejárása alapján 1977-ben írt szpeleográfiai terepjelentésben Nádaskai-sziklaüreg a neve. A terepjelentés szerint a feltérképezett barlang alaprajzi hossza 8 méter, hossza a valóságban 27 méter, vízszintes kiterjedése 8,5 méter és függőleges kiterjedése 16,5 méter.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban két külön barlangként van leírva, Nádaskai sziklaüreg (108. számú cédula) és Nádaskai zsomboly (109. számú cédula) néven. A kézirat szerint az Alsó-hegy fennsíkjának peremén, Tornanádaskán, töbör aljában nyíló víznyelő jellegű Nádaskai sziklaüregben Kadić Ottokár 1921-ben ásatást végzett és feltérképezte a sziklaüreget. Kadić Ottokár barlangkataszterében a 83. számú barlang. Az Alsó-hegy oldalában, Tornanádaskán, a Hadik-kastély felett nyíló 10 méter hosszú Nádaskai zsombolyt Kadić Ottokár 1921-ben felmérte. Kadić Ottokár barlangkataszterében a 84. számú barlang.

1978-ban a Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Csöndör Gyula, Hegedűs Gyula, Heltay Tamás és Mikó Judit mérték fel és készítettek alaprajz térképet, valamint két függőleges hosszmetszet térképet. Az egyik függőleges hosszmetszet térkép alapján 15,1 méter mély. Az 1978. évi MKBT Beszámolóban jelentek meg először nyomtatásban az 1978-ban szerkesztett térképek. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang két külön barlangként. Az egyik barlangnak Nádaskai-zsomboly, a másik barlangnak Nádaskai-sziklaüreg a neve. A két barlang helye térképen jelölve van. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben jelent meg először nyomtatásban a helyét feltüntető topográfiai térkép és ismét publikálva lettek az 1978-ban szerkesztett térképek. Több adattal együtt fel van tüntetve három irodalmi mű, amelyekben a barlang említve van. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 15 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1978-ban készült két hosszmetszet térkép 4 keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 25 méter hosszú, 15 méter mély és 489 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy térképlap a zsombolyról, amely valószínűleg az 1978. évi barlangtérképek alapján lett szerkesztve. Ennek a térképlapnak a készítője és készítési ideje ismeretlen. Az osztályon van egy ismeretlen készítési idejű és nem beazonosított rajzolójú (a rajzolónak csak az aláírása látható a térképen) függőleges hosszmetszetet ábrázoló térkép is. A térkép szerint 15 méter mély.

Irodalom

• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 21., 41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. 108. és 109. számú cédulák. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hegedűs Gyula: A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1979. január 26. 1., 2., 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (A Humusz-lyukról az 1. és a 3. oldalakon található információ.)
• Hegedűs Gyula: A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1978. 223., 225. old. (A Humusz-lyukról a 223. és a 224. oldalakon található információ.)
• Kordos László: Csont és csigamaradványok a Pilis és az Alsóhegy néhány barlangjából. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 175. old. (Lombos-zsomboly néven lehet, hogy a Nádaskai-zsombolyról van szó benne.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 20., 21., 69. old. (A Humusz-lyukról a 20. oldalon található információ.)
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
• Rónai Miklós: Az alsóhegyi zsombolyok kutatásának történetéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 83. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 7., 134. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• Zih József: Kutatási lehetőségek az Alsó-hegy néhány zsombolyában. In: A MAFC Barlangkutató Csoport 1990. évi csoportjelentése. Kézirat. 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9. old.
• –: Nádaskai-zsomboly leírás. Kézirat. Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Nádaskai-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás