Nemesvarbók
| Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1285 |
| Polgármester | Jozef Hollý |
| Irányítószám | 962 41 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | KA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 414 m |
| Terület | 8,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 20′ 01″, k. h. 19° 08′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 01″, k. h. 19° 08′ 36″ | |
| Nemesvarbók weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesvarbók témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemesvarbók (szlovákul: Zemiansky Vrbovok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése
Korponától 10 km-re délkeletre, a Varbók patak völgyében fekszik.
Története
A falut 1285-ben említik először "Worbuch Noua" alakban. A csábrági váruradalomhoz, majd a bozóki apátsághoz tartozott. A falut régen Korpásvarbóknak nevezték és a 16. században mindössze egy majorból állt, amelyet a Bory család birtokolt. Amint arra a neve is utal, lakói nagyrészt köznemesek voltak. 1715-ben 11 lakott és ugyanennyi lakatlan portája állt. 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1828-ban 45 házában 271 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "Csábrág Varbók. Ketske Varbók, Korpás Varbók. Tót faluk Hont Várm. Csábrág Varbóknak földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik Csálhoz közel, mellynek filiája; Ispotállya is vagyon; a’ más kettőnek pedig földes Ura a’ Tudom. Kintstár; fekszenek Szenográdhoz nem meszsze, lakosai katolikusok, ’s másfélék is; határbéli fölgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik is."[2]
Fényes Elek szerint "Varbók (Korpás), Honth m. tót falu, 37 kath. 230 evang. lak. Mind a két Varbók határa kősziklás, sovány s a bozóki uradalomban feküsznek."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 117 szlovák lakosa volt.
2011-ben 105 lakosából 98 szlovák.
Nevezetességei
- Evangélikus templom.
- A faluban még látható néhány régi nemesi udvarház.
- Területén egy bizánci kereskedő 7. században elrejtett ezüstkincseit tárták fel.
Híres emberek
- Itt született Plachy András (1755–1810) evangélikus lelkész, író, lapszerkesztő, gimnáziumi igazgató.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Korponai járás települései | ||
|---|---|---|
Korpona (Krupina) | ||
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov) |  | |
