Narancsbőr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cellulit
Dimpled appearance of cellulite.jpg
Narancsbőr megjelenése a fenéktájon

Szinonimák Narancsbőr
Latinul Adiposis edematosa
Angolul Cellulite, Gynoid lipodystrophy
Adatbázisok
MedlinePlus 002033

A narancsbőr vagy más néven cellulit (latinul: adiposis edematosa) a bőr alatti (szubkután) kötőszövetben található, kötőszöveti sövényekkel határolt lokális zsírfelhalmozódás, mely egyenetlenné teszi a bőr felszínét, a narancs héjához hasonló megjelenést kölcsönözve az érintett bőrterületnek[1][2]. Nem tévesztendő össze a hasonló nevű cellulitisszel, mely egy bakteriális fertőzés következtében létrejövő bőrgyulladás. A serdülőkoron átesett nők több mint 90%-át érinti [3], ritkán férfiakban is előfordul. Leggyakrabban a combokon, a fenéken, ritkábban a has bőrén jelentkezik. Szigorú értelemben nem számít kóros állapotnak[2], ugyanakkor esztétikai megfontolásokból komoly bőrgyógyászati illetve kozmetikai jelentőséggel bír. Bár többféle kezelési lehetőség is rendelkezésre áll, hatékony terápiája a mai napig nem megoldott, és a különböző eljárások hatékonyságáról is megosztott az orvosi szakirodalom[4].

Anatómiája, okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a nők döntő többségében megjelenik és nem társítható más betegségekhez, gyakorlatilag normális másodlagos női nemi jellegnek tekinthető[4], melynek hátterében többek szerint a női bőr férfiakétól eltérő szerkezete és a női szervezetben zajló hormonális folyamatok állnak (pl. magasabb ösztrogén szint)[5]. Mindemellett több kutatócsoport is vizsgálta a cellulit kialukálásának mechanizmusát, illetve a rá hajlamosító tényezőket. Bár a pontos mechanizmus ma sem értett, számos anatómiai illetve biokémiai különbséget leírtak a narancsbőrös zsírlebenykékben található zsírszövet és a narancsbőr mentes szubkután zsírszövet között[4]. A narancsbőr lényege, hogy a hipodermális zsírszövet lebenykéi, melyeket normálisan is kötőszöveti sövények választanak el egymástól, nagyobb számban betüremkednek a bőr dermális rétegébe. Az egyik megfigyelés, hogy narancsbőrös területeken ezek a kötőszöveti sövények vastagabbak és több fut belőlük a bőr felszínére merőlegesen, mint azokban a nőkben és férfiakban, akik nem érintettek[6]. Azon kezdeti felvetést, miszerint a narancsbőrt alkotó zsírcsomókban jelentős vízfelhalmozódás történik (erre utal a latin "adiposis edematosa", név is), MRI vizsgálatokkal nem sikerült igazolni[6][7]. Egyes szerzők felvetették, hogy a narancsbőrképződés egyik fő oka helyi vér- és nyirokkeringési zavar, ami a zsírsejtek oxigénhiányos károsodásához, a körülöttük található kötőszővet heges átépüléséhez vezet[8]. Egy kevés résztvevő bevonásával készült kutatás enyhe összefüggést írt le a vizsgált egyének testtömegindexe (BMI) és a narancsbőr súlyossága között[7].
Az eddig felmerült főbb hajlamosító tényezők[4]:

  • veleszületett genetikai hajlam (pl. az ACE enzimet és a HIF1A transzkripciós faktort kódoló gének bizonyos változatai[9])
  • női nem (szinte kizárólag nőkben fordul elő)
  • rassz (a kaukázusi fehér emberben gyakoribb, mint az ázsiaikban)
  • magas szénhidrát bevitel (emeli az inzulin szintet, ami fokozza a szervezetben a zsírok raktározását)
  • mozgásszegény életmód (az egy helyben ülés, állás során csökken a vérkeringés a narancsbőrre hajlamos területeken)
  • stressz (növeli a katekolamin hormonok szintjét, amit összefüggésbe hoznak a narancsbőrrel)
  • terhesség (hormonális változások, pl. az inzulin és a prolaktin szint emelkedése)

Súlyossági fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cellulit súlyosságának klinikai osztályozására legelterjedtebben a Nürnberger-Müller skálát használják, mely 4 súlyossági fokot különböztet meg[10].

A Nürnberger-Müller-féle cellulit súlyossági skála
Fokozat szemmel látható állva szemmel látható fekve a bőr összenyomására megjelenik/súlyosbodik
0. nem nem nem
1. nem nem igen
2. igen nem igen
3. igen igen igen

A narancsbőr kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel majdnem minden nőben előfordul, már az 1970-es években is többen megkérdőjelezték, hogy a narancsbőr kezelést igénylő kórképként legyen definiálva[10]. Ennek ellenére, mivel a 20. század során jelentősen felértékelődött az emberek külső megjelenése, a nők részéről egyre nagyobb igény mutatkozott a különböző narancsbőr elleni kezelések iránt. Mindez újabb és újabb módszerek megjelenéséhez vezetett, melyek azonban sok esetben nélkülözik a tudományos megalapozottságot[11]. Néhány módszernél megfigyelhető enyhe javulás, mely azonban az esetek többségében csak átmeneti.
Az eddig tudományosan vizsgált narancsbőr elleni kezelések az alábbiak.

Testsúlycsökkentés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogyás változó hatású lehet a narancsbőr súlyosságára nézve, a többségben jótékonyan hat, azonban egyes egyénekben súlyosbíthatja is[12]. Általánosságban elmondható, hogy azoknál várható elsősorban javulás, akik magas kiindulási testtömegindexszel rendelkeznek[11][12].

Mechanikai módszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mechanikai kezelések (pl. endermológia) azon a közös feltételezésen alapulnak, hogy a narancsbőr legfőbb oka a helyi vér- és nyirokkeringési zavar. Az LPG endermológia egy speciális alakformáló masszázs rendszer, mellyel több tanulmány szerint hatékonyan csökkenthető a test körfogata[13], azonban a narancsbőrre csak enyhe hatást fejt ki[14]. Mindazonáltal kérdőíves visszajelzések alapján a kezelést igénybe vevők többsége elégedett az elért eredménnyel[13], bár ezt számos szerző inkább a karcsúsító hatásnak tudja be, mely egyébként a módszerrel lényeges testsúlycsökkenés nélkül is bekövetkezhet[15], igaz, tartóssága még kérdéses[11].
A zsírleszívással (liposzukció) csökkenthető a bőr alatti zsírszövet mennyisége, és sikeresen karcsúsítható a beteg, a narancsbőr ellen azonban nem hatékony[11]. Ennek az a fő oka, hogy a narancsbőrt képező zsír túlságosan közel található bőrfelszínhez, és nem szívható le biztonságosan. Bár az ultrahang-asszisztált zsírleszívással biztonságosabban elvégezhető a beavatkozás[16], a zsírleszívást továbbra sem javasolják narancsbőr kezelésére[11].

Mezoterápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy elektromos mezoterápiás injektor.

A narancsbőr elleni mezoterápia lényege, hogy a szubkután zsírszövetbe különböző zsírbontó hatású anyagokat injektálnak. Ezek lehetnek metil-xantin származékok (pl. koffein, teofillin), melyek a foszfodiészteráz enzim gátlásán keresztül vezetnek zsírbontáshoz[17], de használnak hormonokat, enzimeket, növényi kivonatokat vagy homeopátiás készítményeket is. Az egyik legtöbbet vizsgált vegyület a foszfatidilkolin és a mellé detergensként használt nátrium-dezoxikolát. Ez a kombináció nem-specifikus módon a sejtmembránok lízisét okozza[18]. Jóindulatú zsírdaganatok (lipómák) kezelésében hatékonynak találták, azonban a szövettani vizsgálatok kimutatták, hogy az injekció hatására gyulladásos reakció valamint szöveti nekrózis jön létre[19], és valószínűleg ezekkel magyarázható a zsírszövet csökkenése[20]. Ezen két vegyület injekciókénti alkalmazásának biztonságossága tehát kérdéses.
A narancsbőr elleni kezelésként alkalmazott mezoterápiáról megosztott az orvosi irodalom, nem készült még nagy, összefoglaló tanulmány, mely egyértelműen alátámasztotta volna a hatékonyságát[21][22][23]. Mindazonáltal a mezoterápia világszerte gyakran alkalmazott módszer a narancsbőr kezelésére, mivel viszonylag alacsony költséggel jár, és nem megterhelő a pácienseknek[23].

Krémek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok, különböző hatóanyagokat tartalmazó krém van forgalomban, azonban ezek többségéről nincs tudományos adat[24]. Egy 1999-es vizsgálatban, melyben egy aminoffillin tartalmú krémet hasonlítottak össze az endermológiás kezeléssel, egyiket sem találták hatékonynak[25]. Bár az aminofillin a zsírsejteken található β-adrenerg receptoron keresztül zsírbontó hatással rendelkezik, kimutatták, hogy a narancsbőrnek leginkább kitett fenék és comb szubkután zsírszöveteiben nagyobb arányban találhatók az épp ellentétes hatást közvetítő α2-receptorok[26], valamint az sem bizonyított, hogy az aminofillin képes kellő koncentrációban bejutni a bőrbe.

Rádiófrekvenciás kezelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt években rádiófrekvencián (RF) alapuló módszerek is megjelentek a narancsbőr kezelésében. A módszert több kisebb tanulmányban jótékony hatásúnak találták[27], azonban nagy, multicentrikus vizsgálat még nem készült. A kezelésnek kitett területet szövettanilag vizsgálva a zsírsejtek sejtmembránjainak károsodását, a sejtek zsírtartalmának csökkenését és az apoptotikus sejtek gyakoribb előfordulását tapasztalták[28].

Megjelenítése a médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A narancsbőr a nőknek szóló hazai és nemzetközi sajtóorgánumok gyakori témája. A bulvár médiában rendszerint a "nők ellenségének" állítják be, előszeretettel publikálnak hírességekről olyan képeket, amiken látható a narancsbőrük[29][30], és gyakran jelennek meg olyan cikkek is, melyek tanácsokat adnak a narancsbőr eltüntetésére[31][32][33]. Több tudományos közlemény született arról, hogy a női szépség és fiatalság túlzott idealizálása a médiában és a társadalomban sokakban önértékelési zavarokhoz vezethet[34].

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rossi AB, Vergnanini AL. (2000. July). „Cellulite: a review.” (angol nyelven). J Eur Acad Dermatol Venereol. 14 (4), 251-62. o. PMID 11204512.  
  2. ^ a b Quatresooz P, Xhauflaire-Uhoda E, Piérard-Franchimont C, Piérard GE. (2006. June). „Cellulite histopathology and related mechanobiology.” (angol nyelven). Int J Cosmet Sci. 28 (3), 207-10. o. DOI:10.1111/j.1467-2494.2006.00331.x. PMID 18489276.  
  3. Avram MM. (2004. December). „Cellulite: a review of its physiology and treatment.” (angol nyelven). J Cosmet Laser Ther. 6 (4), 181-5. o. PMID 16020201.  
  4. ^ a b c d Khan MH, Victor F, Rao B, Sadick NS (2010. March). „Treatment of cellulite: Part I. Pathophysiology.” (angol nyelven). J Am Acad Dermatol. 62 (3), 361-70. o. DOI:10.1016/j.jaad.2009.10.042. PMID 20159304.  
  5. de la Casa Almeida M, Suarez Serrano C, Rebollo Roldán J, Jiménez Rejano JJ. (2013. March). „Cellulite's aetiology: a review.” (angol nyelven). J Eur Acad Dermatol Venereol. 28 (3), 273-8. o. DOI:10.1111/j.1468-3083.2012.04622.x. PMID 22758934.  
  6. ^ a b Querleux B, Cornillon C, Jolivet O, Bittoun J. (2002. May). „Anatomy and physiology of subcutaneous adipose tissue by in vivo magnetic resonance imaging and spectroscopy: relationships with sex and presence of cellulite.” (angol nyelven). Skin Res Technol. 8 (2), 118-24. o. PMID 12060477.  
  7. ^ a b Mirrashed F, Sharp JC, Krause V, Morgan J, Tomanek B. (2004. August). „Pilot study of dermal and subcutaneous fat structures by MRI in individuals who differ in gender, BMI, and cellulite grading.” (angol nyelven). Skin Res Technol. 10 (3), 161-8. o. PMID 15225265.  
  8. Terranova F, Berardesca E, Maibach H. (2006. June). „Cellulite: nature and aetiopathogenesis.” (angol nyelven). Int J Cosmet Sci. 28 (3), 157-67. o. DOI:10.1111/j.1467-2494.2006.00316.x. PMID 18489272.  
  9. Emanuele E, Bertona M, Geroldi D. (2010. August). „A multilocus candidate approach identifies ACE and HIF1A as susceptibility genes for cellulite.” (angol nyelven). J Eur Acad Dermatol Venereol. 24 (8), 930-5. o. DOI:10.1111/j.1468-3083.2009.03556.x. PMID 20059631.  
  10. ^ a b Nürnberger F, Müller G. (1978. March). „So-called cellulite: an invented disease.” (angol nyelven). J Dermatol Surg Oncol. 4 (3), 221-9. o. PMID 632386.  
  11. ^ a b c d e Khan MH, Victor F, Rao B, Sadick NS. (2010. March). „Treatment of cellulite: Part II. Advances and controversies.” (angol nyelven). J Am Acad Dermatol. 62 (3), 373-84. o. DOI:10.1016/j.jaad.2009.10.041. PMID 20159305.  
  12. ^ a b Smalls LK, Hicks M, Passeretti D, Gersin K, Kitzmiller WJ, Bakhsh A, Wickett RR, Whitestone J, Visscher MO. (2006. August). „Effect of weight loss on cellulite: gynoid lypodystrophy.” (angol nyelven). Plast Reconstr Surg. 118 (2), 510-6. o. PMID 16874227.  
  13. ^ a b Kutlubay Z, Songur A, Engіn B, Khatіb R, Calay Ö, Serdaroğlu S. (2013. October). „An alternative treatment modality for cellulite: LPG endermologie.” (angol nyelven). J Cosmet Laser Ther. 15 (5), 266-70. o. DOI:10.3109/14764172.2013.787801. PMID 23581834.  
  14. Güleç AT. (2009. March). „Treatment of cellulite with LPG endermologie.” (angol nyelven). Int J Dermatol. 48 (3), 265-70. o. DOI:10.1111/j.1365-4632.2009.03898.x. PMID 19261014.  
  15. Chang P, Wiseman J, Jacoby T, Salisbury AV, Ersek RA. (1998. March). „Noninvasive mechanical body contouring: (Endermologie) a one-year clinical outcome study update.” (angol nyelven). Aesthetic Plast Surg. 22 (2), 145-53. o. PMID 9502849.  
  16. Sadick NS. (2009. December). „Overview of ultrasound-assisted liposuction, and body contouring with cellulite reduction.” (angol nyelven). Semin Cutan Med Surg. 28 (4), 250-6. o. DOI:10.1016/j.sder.2009.10.005. PMID 20123424.  
  17. Herman A, Herman AP. (2013. December). „Caffeine's mechanisms of action and its cosmetic use.” (angol nyelven). Skin Pharmacol Physiol. 26 (1), 8-14. o. DOI:10.1159/000343174. PMID 23075568.  
  18. Rotunda AM, Suzuki H, Moy RL, Kolodney MS. (2004. July). „Detergent effects of sodium deoxycholate are a major feature of an injectable phosphatidylcholine formulation used for localized fat dissolution.” (angol nyelven). Dermatol Surg. 30 (7), 1001-8. o. PMID 15209790.  
  19. Schuller-Petrovic S, Wölkart G, Höfler G, Neuhold N, Freisinger F, Brunner F. (2008. April). „Tissue-toxic effects of phosphatidylcholine/deoxycholate after subcutaneous injection for fat dissolution in rats and a human volunteer.” (angol nyelven). Dermatol Surg. 34 (4), 529-42. o. DOI:10.1111/j.1524-4725.2008.34128.x. PMID 18370980.  
  20. Rose PT, Morgan M. (2005. March). „Histological changes associated with mesotherapy for fat dissolution.” (angol nyelven). J Cosmet Laser Ther. 7 (1), 17-9. o. PMID 16020211.  
  21. Atiyeh BS, Ibrahim AE, Dibo SA. (2008. November). „Cosmetic mesotherapy: between scientific evidence, science fiction, and lucrative business.” (angol nyelven). Aesthetic Plast Surg. 32 (6), 842-9. o. DOI:10.1007/s00266-008-9195-x. PMID 18663517.  
  22. Sarkar R, Garg VK, Mysore V. (2011. March). „Position paper on mesotherapy.” (angol nyelven). Indian J Dermatol Venereol Leprol. 77 (2), 232-7. o. DOI:10.4103/0378-6323.77479. PMID 21393967.  
  23. ^ a b Sivagnanam G. (2010. January). „Mesotherapy - The french connection.” (angol nyelven). J Pharmacol Pharmacother. 1 (1), 4-8. o. DOI:10.4103/0976-500X.64529. PMID 21808584.  
  24. Hexsel D, Soirefmann M. (2011. September). „Cosmeceuticals for cellulite.” (angol nyelven). Semin Cutan Med Surg. 30 (3), 167-70. o. DOI:10.1016/j.sder.2011.06.005. PMID 21925371.  
  25. Collis N, Elliot LA, Sharpe C, Sharpe DT. (1999. September). „Cellulite treatment: a myth or reality: a prospective randomized, controlled trial of two therapies, endermologie and aminophylline cream.” (angol nyelven). Plast Reconstr Surg. 104 (4), 1110-4. o. PMID 10654755.  
  26. Mauriege P, Galitzky J, Berlan M, Lafontan M. (1987. April). „Heterogeneous distribution of beta and alpha-2 adrenoceptor binding sites in human fat cells from various fat deposits: functional consequences.” (angol nyelven). Eur J Clin Invest. 17 (2), 156-65. o. PMID 3034620.  
  27. Belenky I, Margulis A, Elman M, Bar-Yosef U, Paun SD. (2012. March). „Exploring channeling optimized radiofrequency energy: a review of radiofrequency history and applications in esthetic fields.” (angol nyelven). Adv Ther. 29 (3), 249-66. o. DOI:10.1007/s12325-012-0004-1. PMID 22382873.  
  28. Trelles MA, van der Lugt C, Mordon S, Ribé A, Al-Zarouni M. (2010. March). „Histological findings in adipocytes when cellulite is treated with a variable-emission radiofrequency system.” (angol nyelven). Lasers Med Sci. 25 (2), 191-5. o. DOI:10.1007/s10103-009-0664-5. PMID 19322624.  
  29. HollyScoop: Celebrity Cellulite (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  30. Kiskegyed: A narancsbőr a celebeket sem kíméli (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  31. Cosmopolitan: 8 Ways to Get Rid of Cellulite (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  32. Life.hu: Így tüntesd el a narancsbőrt! (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  33. Nők Lapja Café:: Miért alakul ki a narancsbőr? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  34. Koblenzer CS. (2002. November-December). „Psychosocial aspects of beauty: how and why to look good.” (angol nyelven). Clin Dermatol. 21 (6), 473-5. o. PMID 14759578.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]